Bemenő paraméterek részletezettségének hatása az épületenergetikai szimulációk eredményére
A klímaváltozás visszaszorítása, hatásainak enyhítése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiahatékonysági törekvések. Tekintve, hogy az Európai Unió teljes energiafogyasztásáért 40%-ban, a CO2 kibocsátásáért pedig 36%-ban az épületek a felelősek, erre a területre érdemes kiemelkedő figyelmet fordítani az energiahatékonysági megfontolások során. Az új épületek mellett a meglévők energetikai korszerűsítésével is fontos foglalkozni, ugyanis a meglévő épületállomány jelentős része elavult.
Egy épület energiafogyasztását számos paraméter befolyásolja, így ahhoz, hogy konkrét épülethez kiválasszuk a megfelelő energiahatékonysági stratégiát, mellyel csökkenthető az energiafogyasztás, mélyreható vizsgálat, adatelemzés és szimuláció szükséges.
Dolgozatomban egy budapesti önkormányzati épület energiafogyasztását vizsgálom dinamikus szimuláció (DesignBuilder) segítségével. Szimulációk során fontos, hogy a felépített modell kellő mértékben közelítse a valóságot, azonban a lehető legkevésbé legyen elbonyolított, így a vizsgálat során célom körüljárni, hogy a különböző részletességű bemenő paraméter megadások milyen mértékben módosítják a szimuláció eredményét, illetve a futási időt. Vizsgálom a geometria, épületgépészeti rendszer, felhasználói profil hatását, valamint a szimulációs eredményeket összehasonlítom a rendelkezésre álló valós fogyasztási adatokkal. Célkitűzésem, hogy megtaláljam az optimális adatmegadást DesignBuilder szimuláció esetén, mely megfelelő mértékben közelíti a valós eredményeket, valamint a szimulációs és valós eredmények közötti eltérések lehetséges okainak feltárása, melyek további épületekre vonatkozó energiafogyasztási szimulációk esetén is segítséget nyújthatnak.
szerző
-
Kovács Helga
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Horváth Miklós
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék