Strandfürdő hulladékhőjének hőszivattyús hasznosítása Komárom város távhőellátó rendszerében
Földünk átlaghőmérséklete napjainkra több, mint 1°C-kal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest. Az emberiség energiaigénye az elmúlt 100 évben 10-szeresére növekedett, a fosszilis energiahordozók elégetése és az ezzel járó károsanyag kibocsátás, az erdőirtások, a közlekedés és szállítmányozás mind hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Elgondolkodtató tény, hogy manapság nagyságrendileg egy nap alatt juttatunk annyi szén-dioxidot a légkörbe, mint a XX. század elején egy hét alatt.
Ennek hatásai beláthatatlan és visszafordíthatatlan környezeti problémákhoz vezethetnek. Egyenlőtlen a csapadékeloszlás, özönvízszerű esőzések, árvizek, majd szárazság követik egymást, egyre gyakoribbak a nagy hőingadozások, erdőtüzek és más természeti katasztrófák.
A korszerű technológiáknak köszönhetően azonban egyre több olyan hőforrás áll rendelkezésünkre, ami gazdaságosan hasznosítható, ezzel kiváltva a hagyományos energiahordozókat. A napenergia, a geotermia és az emberi tevékenységek során keletkező hulladékhők egyre népszerűbb kutatási témák, hiszen ilyen megoldásokkal lehetőség nyílik a fűtési szektor ökológiai lábnyomának csökkentésére.
Dolgozatomban egy olyan rendszert szeretnék bemutatni, ami a Komáromi Termálfürdő elfolyó vizének hőtartalmát hasznosítja hőszivattyú segítségével. Az így előálló meleg víz alkalmas lenne a város egy részének távhővel való ellátására, csökkentve a környék hőellátásának környezetre gyakorolt hatását.
Egy fenntartható, környezetkímélő hőtermelési megoldást mutatok be, mellyel egy városrész teljes hőellátása lenne biztosítható zéró lokális károsanyag kibocsátással. Ténylegesen rendelkezésre álló, jelenleg egyáltalán nem hasznosított geotermikus energiát lehetne a lakosság széles tömegei számára gazdaságosan, környezetbarát módon hasznosítani.
A Brigetio Gyógyfürdő elhasznált, Dunába engedett termálvize egy hőszivattyú beiktatásával képes lenne a Csillag lakótelep környékének teljes hőigényét kielégíteni.
A gyógyfürdő medencéinek elfolyó vizét összegyűjtő aknában a hasznosítandó víz hőmérsékletére és mennyiségére vonatkozó mérési adatokból kiindulva és a fürdő üzemeltetési szokásait figyelembe véve állapítom meg a hőszivattyú rendelkezésére álló hőmennyiséget.
Az ehhez hasonló fejlesztések elengedhetetlenek a fűtési szektor dekarbonizálásához és az EU határozatban rögzített drasztikus szén-dioxid csökkentési célok eléréséhez. Ki kell használnunk minden olyan hőforrást, amellyel károsanyagkibocsátás nélkül elégíthetők ki fűtési és használati melegvíz igényeink.
szerző
-
Kecskeméti Dávid
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Bokor Balázs
egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
