Passzívház éves energiafogyasztásának vizsgálata eltérő számítási módszerek segítségével, tervezett és valós fogyasztói magatartások mellett
A dolgozatban összehasonlítom egy társasház mért energiafelhasználását, a 7/2006 TNM rendelet [1], a PHPP tanúsító program [2] és a DesignBuilder dinamikus épü-letenergetikai szimulációs szoftver [3] számításaiból adódó energiafelhasználásokkal egy összehasonlító esettanulmány keretein belül. A különböző módszerekkel számított eredményeket a társasházon [4] mért eredményekkel összevetve megállapítom melyik számítási módszer által adott eredmény közelíti meg legjobban, melyikkel lehet a leghatékonyabban lemodellezni a valós állapotokat. A gyakorlatban tapasztalt eseteket tekintve, nagy számban eltérés mutatkozik a tervezett és a valóban felhasznált energiamennyiségek között. A dolgozat további célja meghatározni a két állapot közti eltérés miértjét, melyre az esetek nagy többségében az emberi viselkedések vizsgálatakor kaphatunk választ [5,6,7].
A világ energiafelhasználásának körülbelül harmadát az épületek energiafelhasználása teszi ki, amelynek nagy részét az épületgépészeti rendszerek közvetlen és közvetett használata adja. Az építőipari szektor fejlődése ezért kardinális kérdés, melynek fejlesztésével a legnagyobb változásokat érhetjük el az energiafelhasználás csökkentésében. Egyebek mellett ezért is találom fontosnak megvizsgálni a különböző hőszükséglet és energiafelhasználás számítási módszereket, egy pontosabb, reálisabb végeredmény elérése érdekében, mellyel az energiafelhasználást és károsanyag kibocsátást csökkentő nemzetközi törekvések stabilabb hátteret kaphatnak, valamint az épület paramétereihez adódóan optimális, hatékonyabb épületgépészeti rendszerek tervezhetőek. Három módszer kerül vizsgálatra és összehasonlításra egy passzív társasház mintapéldán keresztül, úgy, mint a 7/2006-os TNM rendeletet alkalmazó WinWatt hőszükséglet számító szoftver, a PHPP (Passivhaus Projektierungs Paket) passzívház tanúsítványhoz alkalmazott számítás és a DesignBuilder dinamikus épületenergetikai szimuláció. A tanulmány egyik célja megvizsgálni, hogy mi állhat az egyes számítási módszerekből adódó különbségek mögött, valamint, hogy melyik módszer a legalkalmasabb az épülethasználat lemodellezésére. Várhatóan több bemenő paraméter, számítási módszertan is különbséget generálhat a három módszer által számolt eredmények között, mely tényezők fajsúlyosságát, végeredményre gyakorolt hatását egy érzékenységanalízis keretén belül fogom vizsgálni. A legérzékenyebb és az elhanyagolhatóan kevés változást okozó tényezők meghatározása nagy segítséggel lehetnek a tervezési fázis során.
A TNM rendeletben meghatározott követelményértékek következtében az új építésű épületeknél ma már jellemzően csak energiahatékony építészeti és épületgépészeti megoldásokkal találkozhatunk. Azonban a papíron közel nulla energiaigényűre tanúsított épületek sokszor mégis magas rezsi számlákat produkálnak. Mik okozhatják a nagy eltéréseket a tervezett energiafelhasználások és a mért értékek között? Az eltérés az esetek nagy többségében az épületek nem megfelelő használatából következik. A pályamunka során a vizsgált passzív társasház lakóit kérdezem meg kérdőíves formában arról, hogy valójában hogyan is használják az épületet. Kiderítem többek között, hogy elegendő-e számukra a 20°C-ot tartani a téli időszakban, a nyári nagy besugárzásokat meggátolják-e árnyékolással, vagy egyszerűen csak azt, hogy mennyit és mikor tartózkodnak otthon lakásaikban. A kapott eredményeket feldolgozva pontosabb képet kaphatunk a tényleges állapotokról, melyeket egy új modellbe adaptálva megvizsgálhatjuk, mennyire pontos az adott számítási módszerünk valós fogyasztói magatartások mellett, a PHPP számítás során pedig megnézhetjük, hogy lehet-e egy ház passzívház egyáltalán a lakók közreműködése nélkül. Mindemellett a kapott eredmények rávilágíthatnak azokra a legfontosabb tényezőkre, területekre a tervezés során, melyekkel tovább finomíthatjuk épületgépészeti, energetikai modelljeinket.
1. “7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (2006). Magyarország.” [Online]. Elérhető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600007.tnm
2. Dr. Wolfgang Feist, ”Energy balance and Passive House Design Tool for quality approved Passive Houses and EnerPHit retrofits,” Passive House Institute, 1998-2013
3. ”Altensis DesignBuilder Software.” [Online]. Elérhető:
https://www.altensis.com/en/services/designbuilder-software/
4. Tamás Abou Abdo, ”Passzív társasház építészeti dokumentációja és tervcsomagja,” 2016.
5. Sun Kaiyu, Hong Tianzhen, ”A framework for quantifying the impact of occupant behavior on energy savings of energy conservation measures” Energy and Buildings, 2017
6. Deme Bélafi Zsófia, ”Az emberi viselkedés épületenergetikai hatásai” Magyar Tudomány, 2020
7. Polinder Henk, Schweiker Marcel, ”Final Report Annex 53- Occopant behavior and modelling (Separate Document Volume II)”, 2013
szerző
-
Béres Krisztián
Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Horváth Miklós
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék -
Dr. Deme Bélafi Zsófia
Adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
