Regisztráció és bejelentkezés

Hővisszanyerők energiamegtakarításának vizsgálata

A kutatási munkámban a szellőztető rendszerekben alkalmazott, különböző típusú hővisszanyerőkről készítettem energetikai összehasonlító tanulmányt és vizsgáltam az egyes típusok (csak hőátadásra alkalmas hővisszanyerők közül a lemezes keresztáramú-, a közvetítőközeges-, és a hőcsöves hővisszanyerő; hő- és nedvesség átadására is alkalmas hővisszanyerők közül a szorpciós és nem szorpciós anyagú töltettel rendelkező forgódobos hővisszanyerő) által megtakarítható éves energiamennyiségeket. Az energetikai összehasonlító vizsgálatot három, különböző éghajlatú városra: Palermóra, mint, meleg éghajlatú városra; Krakkóra, mint mérsékelt és Helsinkire, mint hideg éghajlatú európai városokra végeztem el.

A kutatás során kapott eredményekből látható, hogy az energia megtakarítás mértéke és a tartani kívánt belső légállapot paraméterek biztosításához szükséges kiegészítő fűtés / hűtés energiafelhasználása a fűtési időszakban jelentősebb, mint hűtési időszakban, bár ez az arány a melegebb éghajlatú városok felé haladva egyre csökken. A legnagyobb mennyiségű energia megtakarítás így a leghidegebb klímájú városban, Helsinkiben érhető el, ezt követi Krakkó, míg a legalacsonyabb értékeket Palermóban kapjuk.

A hővisszanyerők közül a nedvesség átvitelére is alkalmas hővisszanyerőkkel érhetjük el a nagyobb mértékű megtakarítást. A legkedvezőbb számokat a szorpciós anyagú forgódobos hővisszanyerő mutatja: Helsinkiben 70,25%, Krakkóban 69,22%, Palermóban pedig 55,28%, a legkisebb értékeket pedig a hőcsöves hővisszanyerővel érhetjük el: Helsinkiben 18,22%, Krakkóban 17,6% és Palermóban 7,32%-a takarítható meg a felhasznált energiaszükségletnek.

A vizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy minél hidegebb éghajlatú városban alkalmazunk hővisszanyerős szellőztető berendezést, annál hamarabb térül meg egy beépített hővisszanyerő beruházási költsége. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a kutatási munka során kapott eredmények az adott éghajlatú városok külső légállapotának több év átlagértékei mellett érvényesek. Így egy adott klímaberendezés energetikai vizsgálatakor a fogyasztás során kapott tényleges értékek különböző mértékben eltérhetnek az itt kapott eredményektől, tekintettel arra, hogy a tényleges fogyasztás mértékét erősen befolyásolja az adott év külső légállapot viszonyai, illetve az adott berendezés beépítési körülményei.

szerző

  • Burián Kristóf
    Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dr. Kassai Miklós
    egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék