A levegő- és a felületek közepes sugárzási hőmérsékletének hatása a hőkomfortra a PMV modell alapján irodai környezetben
Irodaépületekben a produktivitás és az egészség szempontjából elengedhetetlen az ideális termikus környezet. Ennek hiánya akár,,beteg épület szindrómához” (Sick Building Syndrome) is vezethet.
A zárt terekben kialakuló komfortérzetet döntően befolyásolja a jellemző hőmérséklet és ennek változása, az így kialakult állapot hőérzetként definiálható, melyet hat paraméter befolyásol:
- a levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása
- a környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete
- a levegő relatív nedvességtartalma, illetve a levegőben levő parciális vízgőz nyomása
- a levegő sebessége
- az emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályzása
- a ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása.
A hőkomfort modellezésére több matematikai modell létezik, az egyik legismertebb és legtágabb körben használt, a PMV (Predicted Mean Vote) modell. Ezt a hőegyensúlyi egyenlet és laboratóriumi környezetben végzett stacionárius mérési eredmények alapján fejlesztették ki. Ezen módszer alapján a megfelelő hőérzet biztosításának feltételét a szervezet hőegyensúlya képezi.
A várható hőérzeti érték (Predicted Mean Vote) a szubjektív hőérzeti szavazatok várható átlagértékét jelenti megfelelően nagy számú csoport esetén, egy hétpontos hőérzeti skálán, mely a következő értékeket tartalmazza: +3 (forró), +2 (meleg), +1 (kellemesen meleg), 0 (semleges), -1 (kellemesen hűvös), -2 (hűvös), -3 (hideg).
Dolgozatomban numerikusan vizsgáltam a hőkomfort módosulását egy általam írt számítógépes program segítségével. Az algoritmus bemenő adatai a PMV indexet befolyásoló tényezők, a kilépő adatok a PMV és a PPD (Predicted Percentage of Dissatisfied) értékek. A módszer egy hátul tesztelő ciklus segítségével megadja a fent említett hőkomfortindexeket. A számítás iteratív, a kiválasztott maximális iterációszám 200.
A hőkomfortot befolyásolja a közepes sugárzási hőmérséklet és a levegő hőmérséklete. Dolgozatomban különböző fekvésű (sarok- és sorfekvésű, köztes és legfelső emeleten található), és hőtechnikai adottságú (érvényes szabvány szerinti, ennél jobb, illetve gyengébb paraméterekkel rendelkező) irodák közepes sugárzási-, illetve a levegő hőmérsékletének hatását tanulmányoztam. A kapott eredmények megmutatják, hogy ezen paraméterek milyen mértékű hatást gyakorolnak a kialakult komfortérzetre.
Irodalom:
1. András Balázs: A ruházat és a tevékenységi szint hatása a hőérzetre, TDK dolgozat, BME, 2013.
2. Bánhidi László - Kajtár László:Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó, 2000
3. Bánhidi László:Ember Épület Energia, Akadémiai Kiadó Budapest, 1994.
4. Andris Auliciems and Steven V. Szokolay: Thermal comfort, 2007.
5. ISO 7730 2005
6. MSz EN 1752
szerző
-
András Balázs
gépészmérnöki
nappali alapszak
konzulens
-
Dr. Kajtár László
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
