Nagyterű helyiségek légtechnikai tervezése
A nagyterű helyiségek megfelelő komfortjának fenntartása sok energiát igényel, ezért ezek méretezése kiemelt jelentőségű. A problémát az jelenti, hogy ezen helyiségek méretezése során nem engedhetőek meg azok az egyszerűsítések, amelyeket a kis belmagasságú, kisebb alapterületű helyiségek esetében alkalmazunk, mert ezek az ilyen helyiségek esetében a méretezés pontosságát jelentősen torzíthatják. Elegendő példának okáért arra utalni, hogy egy kisebb helyiségben a hőmérséklet-eloszlás joggal tekinthető homogénnek, míg egy nagyterű helyiségben ez biztosan nem igaz, és jelentős hőmérséklet-gradienssel számolhatunk. Ezt a problémát illusztrálja a mellékelt ábra is. Az ábrán színnel ábrázolták a téli hőmérsékleteket, délben, 17:30-kor, 15:30-kor és este 9-kor. Kékkel az átmeneti állapotú légállapotok láthatóak. Piros színnel a nyári légállapotok kerültek megjelenítésre este 8-kor, reggel 9-kor és 14:00-kor. A teli háromszögek és körök azokat az eseteket jelölik, amikor a szellőzés is működött.
Vertikális hőmérséklet-eloszlás egy stadionban [1].
Dolgozatom célja bemutatni, mely méretezési módszerek alkalmazhatóak egy nagyterű helyiségben. Részletesen ismertetem az úgynevezett zonális modelleket, összefoglalva a téma korábbi szakirodalmát. Foglalkozom az ún. áramlási elemekkel is. Áramlási elemeknek nevezhetjük a légsugarakat és a hőforrások, vagy hideg/meleg felületek hatására kialakuló konvektív áramlásokat. Leírom az áramlási elemek térfogatáramának és egyéb fontos jellemzőiknek számítási összefüggéseit. Ezen kívül a méretezés lehetséges menetét is bemutatom egy nagyterű helyiségen.
[1] C. Huang et al.: Measurement of indoor thermal environment and energy analysis in a large space building in typical seasons. Energy and Buildings, Vol. 42, pp. 1869-1877. 2007.
szerző
-
Czétány László Dr.
épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök
nappali
konzulensek
-
Csöppenszky Gábor
, (külső) -
Dr. Szánthó Zoltán
egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék