Pálinkafőző berendezés matematikai modellezése

A pálinkafőzés jelentős múltra tekint vissza hazánkban. A 14. században már tesznek róla említést, majd egész a 18-19. századi absinthe és whiskey lázig Magyarország az egyik legnagyobb tömény alkoholos italokat előállító nemzet volt Európában. Ennek ellenére –vagy talán éppen ezért- a pálinkafőzés még ipari körülmények közt is meglehetősen tapasztalati alapon működik.

Az elsődleges probléma az, hogy a pálinkafőzés folyamatára –a rektifikációra- még nem áll rendelkezésre olyan modell, aminek segítségével mérhető paraméterek segítségével (pl. hőmérséklet, anyagtulajdonságok, idő stb.) viszonylag jó közelítéssel leírhatnánk a folyamatot. A folyamat mérhető paraméterekkel való leírása több szempontból is fontos számunkra. Elsősorban szeretnénk elérni, hogy a főzési folyamat a lehető legjobban nyomon követhető legyen, amivel a szabályozás pontosítására, esetleg automatizációjára is lehetőség nyílik. Másodsorban szeretnénk a beavatkozási lehetőségek számát növelni, minél több tényező bevezetésével, hogy a berendezés optimalizációjának lehetőségeit kitágítsuk.

A modellezésnél elsősorban mérésekre, valamint a mérések során készített hőkamerás felvételekre támaszkodunk. Ezek alapján állítjuk fel a modellt, amely elsősorban hőtani alapokon nyugszik. A folyamatot megfelelően modellezni meglehetősen nehéz azonban, még így is, hiszen a cefre összetétele meglehetősen bonyolult, sok összetevőből áll, melyek ráadásul időközben az észtereződés hatására némileg meg is változnak. Ennek kiküszöbölésére a modellt kétkomponensű, etanol-víz keverékre készítettük el, valamint az észtereződést elhanyagoltuk.

A dolgozat ezt a modellt és a modellezés szempontjait ismerteti. A további célok között szerepel a modell további pontosítása, további alkotók, valamint az észtereződés figyelembe vételével, valamint a modell tesztelése valós pálinkafőző berendezésen.

Felhasznált irodalom:

• Békési Zoltán-Csarnai Erzsébet – Házi Pálinkafőzés

2010. Mezőgazda Kiadó, Budapest

• Dr. Gróf Gyula – Hőközlés

Ideiglenes jegyzet

• Nagygyörgy László- A deflegmáció hatása a gyümölcspárlatok komponenseinek relatív illékonyságára

2016. Élelmiszervizsgálati Közlemények 2016/4

szerző

Maricza Péter
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

Dr. Fülöp Tamás
egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Dr. Laza Tamás
adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék