Füredi utcai gázmotoros erőmű füstgáz hőcserélő tisztítás optimalizációja fűtési időszakban

Az orosz-ukrán háború következtében 2021. második felében Európa országainak túlnyomó részében jelentősen megnövekedett a fosszilis tüzelőanyagok piaci ára, különösképpen a földgázé. A korábbi kiszámítható, stabil piaci környezet hirtelen változása és volatilitása miatt a földgáz alapú energiatermelők és hőtermelők egészen új problémákkal és nehézségekkel szembesültek. Változó költségeik között a tüzelőanyag költségének aránya, és így a gazdaságos működésre kifejtett hatása jelentősen növekedett.

A tüzelőanyagok árának növekedésével együtt növekedett a menetrendezett termelők, valamint a rendszerszintű szolgáltatásban résztvevők energia ára is, azonban az értékesített hő ára ezt a változást nem követte, így a kapcsolt energiatermelők gazdaságos működését elsősorban a villamosenergia-termelésből származó árbevétel határozta meg. Ugyanakkor a fűtőerőművek, távhőtermelői engedélyesek gyakran meghatározott hőmennyiség kiadására vonatkozó kötelezettséggel rendelkeznek a távhőszolgáltatók felé a fűtési időszakra vonatkozóan, melyek sikertelen teljesítése esetén a termelő kötbér fizetési kötelezettsége keletkezhet. A kötbérek elkerülése, valamint a távhőellátás biztonságának fenntartása érdekében így kialakulhattak olyan időszakok, melyekben a fűtőerőművek veszteségesen üzemeltek. Ezen veszteségek csökkentésének érdekében a földgázfogyasztás minimalizálása, valamint hőkiadás hatásosságának maximalizálása ezen időszakokban kritikus feladattá vált.

Dolgozatomban egy konkrét kiserőművi példán keresztül mutatom be, hogy a fentiekben meghatározott cél elérése érdekében milyen szempontokat figyelembe véve és hogyan optimalizálható a kiserőmű hőkiadás hatásosságát növelő füstgázhőcserélő tisztások időpontjának megválasztása.

szerző

Kovács Csongor
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

Dr. Szücs Botond
egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék