A megújuló alapú energiaátalakítás hatása a magyarországi villamosenergiarendszerre

Molnár Anna Judit BSc III. évf.

e-mail: molnaranna100@gmail.com

Konzulens: Szücs Botond, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

e-mail: szucsbotond@energia.bme.hu

A villamosenergia ellátás biztosítása a növekvő energiaigények és az ezzel párhuzamosan jelentkező globális klímavédelmi célok teljesítése miatt folyamatos kihívás elé állítja az energetikai szakmát. A jelenlegi, nem megújuló energiaforrás alapú energiaátalakítás átformálása fenntarthatóvá kulcsfontosságú a környezetvédelmi célok eléréséhez. A téma fontosságát igazolja, hogy a mérnöki és gazdasági hatásai a szakmabelieken túl minden hétköznapi ember életét befolyásolja komfort, pénzügyi és egészségügyi szempontból.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a globális fenntarthatósági célokat és a magyarországi energiaszuverenitást integrálva készült el. Tartalmazza a fosszilis energiaátalakítás visszaszorítását, illetve a megújuló, elsősorban a napenergia, illetve az atomenergia térnyerését. A megújuló alapú villamosenergia átalakítás nehéz menetrendezhetősége és volatilitása miatt a kiegyenlítő energia iránti igény növekedése, valamint a hazai erőműportfólió átalakulása vízionizálható. A tervezetek, mely szerint 2035-ig 6 500 MW, 2040-ig 10 000 MW napelemkapacitás kerül beépítésre a villamosenergiahálózatra is hatással lesznek. A decentralizált villamosenergia termelés jelentős hálózatfejlesztési igénnyel jár, többek között alállomás létesítése, betáplálási pontok megerősítése és a kétirányú áramlás biztosítása. Az energiamix nagy megújuló részaránya jelentősen csökkenti az energetikai szektor CO2 kibocsátást, mert a környezetkímélő fölgáz alapú erőműveknek 490 gCO2eq/kWh, még a napelemes energiaátalakításnak kevesebb, mint a tized része, 48 gCO2eq/kWh a környezetterhelése. Az egyetemes szolgáltatások bevezetése óta a hazai villamosenergia ára stagnál, ezzel párhuzamosan a piaci ára megsokszorozódott. A Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) és a Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) ösztönzők egy energetikai beruházás során a megújuló energiaforrások alkalmazására. A KÁT biztosítja a napelemmel rendelkezőket a villamosenergia mindenkori átvételéről, túltermeléskor a kártérítésről, a METÁR beruházások megvalósulásához vehető igénybe.

Az analitikus elemzésem alapján kijelenthető, hogy a napelemtelepítés és Paks II. üzembehelyezése várhatóan csökkenteni fogja Magyarország import energia kitettségét és ezzel párhuzamosan növeli a kiegyenlítő energia iránti igényeket. A Közös Európai Platformok bevezetésének hatására a már meglévő kapacitások egy része átkerül aFRR osztályból mFRR vagy RR-be, mely újabb kapacitások létesítését teszi szükségessé. Prognosztizálható, hogy a villamosenergia piaci ára a túltermelési időszakokban csökkeni fog, a nem előrejelezhető időjárási szituációk alkalmával, pedig jelentősen megemelkedik. A lakossági fogyasztók Magyarországon nem a piaci volatilitásoknak megfelelően fizetnek a felhasznált villamosenergia után, így várhatóan a költség az üzemeltetőknél fog jelentkezni.

Irodalom:

[1] S. Láng, “Gondolatok a 2033-as erőművi kapacitásokról,” Magy. Energ., vol. 3, p. 9, 2019.

[2] P. Sorknæs, S. R. Djørup, H. Lund, and J. Z. Thellufsen, “Quantifying the influence of wind power and photovoltaic on future electricity market prices,” Energy Convers. Manag., vol. 180, pp. 312–324, Jan. 2019.

[3] S. Schlömer et al., “III ANNEX Technology-specific Cost and Performance Parameters Editor: Lead Authors: Contributing Authors: to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Edenhofer Technology-specific Cost and Performance Parameters Annex III AIII Contents,” 2014.

szerző

Molnár Anna Judit
Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)

konzulens

Dr. Szücs Botond
egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

helyezés

Jutalom