Szénelgázosító erőmű létesítésének vizsgálata egy hazai telephelyen
A szén energetikai hasznosítása immár több évszázados technológia, mely folyamatos fejlődésben van. Az elmúlt mintegy két évtized kutatásai az ún. tisztaszén technológiák kifejlesztésére irányultak, melynek egyik ága a szénelgázosítás. Utóbbi megoldás legfontosabb eleme az elgázosító, melyben a szénből, vagy egyéb szénalapú tüzelőanyagból szintézis gáz és egyéb gázkeverék keletkezik, melyet már tüzelés előtt tisztíthatunk, ezzel elérve jobb tüzelési tulajdonságokat és kibocsátási értékeket. A hasznosítás következő lépései már nagyban hasonlítanak a konvencionális kombinált ciklusú erőművekhez, melyekben először egy gázturbinában termelünk villamos energiát, majd a füstgázban lévő hőt is hasznosítjuk.
Magyarországon a 20. század közepétől a szénbányászat és ebből kifolyólag a szénalapú energiatermelés is elterjedt volt, azonban mára a helyi lignitet hasznosító Mátrai Erőmű maradt, mint alaperőmű, ezen kívül pedig még Oroszlányban van termelés a rövidesen bezáró márkushegyi bányára alapozva. Ennek ellenére a Nemzeti Energiastratégia 2030 is kiemeli a nemzeti szén- és lignitvagyon fontosságát, illetve a szénalapú energiatermelés fenntartását a meglévő színvonalas szakmai kultúrára építve, a földgázalapú termelés megbízhatatlansága miatt, a dekarbonizációs törekvések és célok teljesítése miatt. Ezek alapján egy magyarországi telephelyen vizsgálom meg egy szénelgázosító erőmű telepítését, hiszen kontinentális viszonylatban is találkozik számos energiapiaci-, energiapolitikai és klímapolitikai törekvésekkel.
szerző
-
Kádár Márton Gábor
energetikai mérnöki
nappali alapszak
konzulens
-
Dr. Bihari Péter
egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék