Háztartási méretű fotovoltaikus termelés értékelése

Takács Borbála BSc. IV. évfolyam

Konzulens: Dr. Gács Iván, Energetikai Gépek és rendszerek Tanszék

A megújuló alapú energiaforrások egyre nagyobb szerepet játszanak a világ energiatermelésében. Az Európai Unióban először 2009-ben határoztak meg irányelveket a megújulók fejlesztésének céljából. Jelenleg ezek az új technológiák nem képesek önállóan felvenni a versenyt a konvencionális energiatermeléssel, ezért az országok különböző támogatási rendszereket alkotta az elterjedésük megkönnyítésére vonatkozóan. A támogatásoknak köszönhetően a legtöbb helyen a háztartási villanyár növekedése figyelhető meg, ami arra ösztönzi az embereket, hogy önállósodni próbáljanak a hálózattól és háztartási méretű kis erőművekkel, főleg napelemekkel próbálják maguknak megtermelni a szükséges energiát

Az Európai Unióban több féle támogatási és elszámolási rendszer is létezik. Magyarországon az úgynevezett nettó elszámolás vonatkozik a háztartási méretű kis erőművekre, ami lényegében annyit jelent, hogy vesznek egy hosszabb periódust (jellemzően egy hónap vagy egy év) és ezen belül nettósítják az energiaforgalmat, azaz a vételezett energiamennyiségből levonják a hálózatba betáplált mennyiséget és a számlázás alapja az így kapott egyenleg. Ez a fajta elszámolás nem nyújt fedezetet a valóságos termelésre, mert a hálózathasználati díj csak a napelem összes termelését meghaladó villamosenergia-fogyasztásra kerül felszámolásra, az az a hálózat, mint egy ingyenes tároló jelenik meg a fogyasztó számára. Jelenleg az így okozott veszteség nem jelentős, de a tömeges elterjedés esetén komoly hatása lehet ennek az elosztó hálózatra és a tarifákra.

Érdemes elgondolkodni egy másik, Európában több helyen használt elszámolási rendszer, a klasszikus elszámolás bevezetésén. Ebben az esetben a hálózatra táplált és onnan vételezett energia elszámolása teljesen elkülönül, azaz a hálózatba táplált összes villamos energiáért megkapja a termelő az érvényes tarifát, viszont az összes vételezett energia költségét ki kell fizetnie.

Dolgozatomban részletesen bemutatom a fent említett elszámolási rendszereket és megnézem a hálózat szempontjából felmerülő problémákat a napelemek tömeges elterjedése esetén. Illetve vizsgálom azt is, hogy egy háztartást nézve mit jelentenek a különböző elszámolási rendszerek.

Irodalom:

[1] Adigbi, P; Richter, J.: Umsaffende EEG-Reform sollte Anreize zur effizienten Vermarktung schaffen. Energiewirtschafliche Tagesfragen, 64. k. 4. sz. p. 30-33.

[2] Dr. Stróbl Alajos 2014 Támogatások a villamosenergia-ellátásban

[3] Farkas Dávid, Kővágó Katalin A háztartási méretű napelemes termelés felfutásának gazdasági hatásai, Elektrotechnika 2014/05 10-13.

szerző

Takács Borbála
energetikai mérnöki
nappali alapszak

konzulens

Dr. Gács Iván
egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

helyezés

II. helyezett