Az NOx-kibocsátás csökkentése érdekében tett intézkedések gyakorlati megvalósítása a Mátrai Erőműben
Az NOx-kibocsátás csökkentése érdekében tett intézkedések
gyakorlati megvalósítása a Mátrai Erőműben
Kiss Bálint Zoltán BSc III. évf.
e-mail: kiss.balint.zoltan@gmail.com
Konzulens: Dr. Gács Iván, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
e-mail: gacs@energia.bme.hu
Magyarország második legnagyobb bruttó beépített villamos teljesítményű erőműve a Mátrai Erőmű, amely a 950 MW-os teljesítményének legnagyobb részét a Gyöngyösvisontán és Bükkábrányban található külszíni fejtésű bányákból kinyert lignitből fedezi. A lignit eltüzelésekor számos, a környezetre káros hatású légszennyező anyag is keletkezik, amelyek közül elsősorban a nitrogén-oxid emisszióját vizsgáltam. Az NOx egészségkárosító hatása mellett többek közt savas esőt, fotokémiai szmogot okoz és hozzájárul az ózonréteg bontásához, ezért a kibocsátási határértékét jogszabályok rögzítik. Ezt az aktuális, 2016. január elsején életbe lépő 2010/75/EU irányelv az ipari kibocsátásokról (IED), illetve az ennek Magyarországon megfelelő 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet 200 mg/Nm3-ben határozta meg a legalább 50 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű széntüzelésű erőművekre.
A Mátrai Erőmű az előírások betartása érdekében a társaság fennmaradását célzó stratégiai lépéseket volt kénytelen meghozni. A nitrogén-oxid keletkezési feltételeit megszüntető primer, elsődleges intézkedések már 1998-ban elkezdődtek, amikor is teljesítmény- és élettartam-növelést hajtottak végre a III., IV. és V. blokkon, majd ezt követték 2008 és 2010 között a IV. és V. blokkon végzett tüzelőköri átalakítások. A mérések során kiderült, hogy ezen intézkedésekkel nem lehet tartósan és üzembiztosan tartani az előírt határértéket, így további eljárásokhoz kellett folyamodni. Ekkor kerültek előtérbe a szekunder beavatkozás eszközei, amelyekkel a már képződött NOx-et választják le a füstgázból. Az erőmű 2011-ben egy SNCR (szelektív nem katalitikus redukció) kísérletet végzett a III. blokkon, ott, ahol nem történtek meg a tüzelőköri átalakítások. A teszt során sikerült tartani a határértéket, amelynek nyomán 2013-ban, illetve 2014-ben beépítésre került a rendszer a három blokkba.
A dolgozatomban sorra veszem az említett nitrogén-oxid-emissziót csökkentő primer és szekunder eljárások elméleti hátterét és részletesen bemutatom megvalósulásukat a Mátrai Erőmű példáján keresztül.
szerző
-
Kiss Bálint Zoltán
energetikai mérnöki
nappali alapszak
konzulens
-
Dr. Gács Iván
egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
