Hulladékalapú energiagazdálkodás megvalósítása egy kisvárosban

Szerzők: Kovács István Soma Bsc II. évf., Kádár Márton Gábor Bsc II. évf.

e-mail: soma.kov@gmail.com; trimarci222@gmail.com

Konzulens: Dr. Bihari Péter, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

e-mail: bihari@energia.bme.hu

Dolgozatunk fő célja egy magyarországi kisváros energiaigényének fedezése a helyben termelt hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek minél optimálisabb felhasználásával. Vizsgálatunk kiterjedt arra is, mely alapanyagokat milyen formában illetve módon érdemes hasznosítani, és ennek megvalósításához milyen infrastruktúra szükséges. Az energiatermelő rendszer főbb elemei, azok feladatai, az energia- és gáztermelő folyamatok, valamint az egész projekt környezetvédelmi- és gazdaságossági elemzése is dolgozat tárgya.

Egy néhány ezer fős, fiktív város energiaigényének teljes fedezése volt a cél, néhány alapvető infrastrukturális feltétel teljesülése esetén. Első, és legfontosabb, a helyi szennyvíztisztító üzem megléte, mely a helyiek és a vonzáskörzetben élők szennyvízét kezeli, ezzel szolgáltatva az egyik fontos alapanyagot, a szennyvíziszapot. A második, hogy a városban megfelelően szelektív hulladékgyűjtés folyjon, amelyben a lakók is érdekeltek, a különböző hulladékfajták eltérő felhasználását lehetővé téve. Harmadszor, a környék mezőgazdasági termelési mutatói ne legyenek az országos átlag alatt, ezzel biztosítva az energiaigény fedezéséhez hiányzó maradék biomasszát, a környező, művelés alatt álló földekről származó mezőgazdasági melléktermék, illetve faapríték formájában.

Számításaink során alapvetően statisztikai adatokból kiindulva határoztuk meg az energiaigény nagyságát, a termelődő hulladék összetételét, és mennyiségét, valamint naponta keletkező szennyvíz, szennyvíz-iszap, továbbá a szántóföldeken keletkező mezőgazdasági melléktermékek éves mennyiségét. A rendszer tervezése során a fel nem használt anyagmennyiség minimalizálására törekedtünk, illetve fontos eleme a dolgozatnak a hulladékfajták optimális felhasználásának elemzése is. A nyersanyagok lehető legjobb felhasználási módjának megtalálása után a termelhető energia összetétele (gáz-elektromos áram) már meghatározott, mennyisége pedig csak a bejövő biomassza mennyiségétől függ. Ennek alapján meghatározható, hogy a rendszer milyen feltételek mellett, milyen mértékben képest teljesíteni a kitűzött célt, és hogy milyen a gazdasági, illetve környezetvédelmi mérlege.

Irodalom:

Bai A. (szerk), 2007, A biogáz, Budapest: Száz magyar falu könyvesháza Kht.

Heinz Schulz – Barbara Eder, 2005, Biogázgyártás, Budapest: CSER Kiadó

szerzők

Kovács István Soma
energetikai mérnöki
nappali alapszak
Kádár Márton Gábor
energetikai mérnöki
nappali alapszak

konzulens

Dr. Bihari Péter
egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

helyezés

Jutalom