Érintőleges légvezetési rendszer légmozgásának méréses elemzése
Az épületgépészeti gyakorlatban a megfelelő komfortérzet biztosítása egyre nagyobb szerepet kap a tervezés és üzemeltetés során. Éppen ezért a komfortelméleti kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb szerepet kapnak. A tanulmányok egyik leggyakoribb témája a hő – és huzatérzet vizsgálata. Napjainkban a gépi szellőzés alkalmazása egyre általánosabb. A kellemes közérzet eléréséhez elengedhetetlen a megfelelően kialakított légtechnikai rendszer. A légvezetési rendszer típusa véleményem szerint hatással van a szellőzés jellemzőinek kialakulására. A különböző légvezetési rendszerek által létrehozott áramkép befolyással van annak alkalmazhatóságra. A gépi szellőztetés egyik legkritikusabb pontja a huzathatás, amelyet már tervezéskor szükséges figyelembe venni.
Az általam is vizsgált érintőleges légvezetési rendszer egyre szélesebb körű alkalmazására láthattunk példát az elmúlt évek során. A résbefúvóból belépő levegő a határoló felületekkel párhuzamosan mozog. Az érintőleges légvezetési rendszerben kialakuló áramkép és a szellőzés hatásosságát ezelőtt kevesen vizsgálták, így az alkalmazhatóságáról viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre. Dolgozatomban a szellőzés paramétereit vizsgálom a befúvás Reynolds-száma, valamint a résbefúvó beépítési távolságának vizsgálom. A szakirodalom alapján úgy gondolom, ezen két jellemző változása hatással van a kialakuló áramképre. A vizsgálataimat méréses módszerrel végeztem, izotermikus befúvással, állandósult állapotban. Célom a befúvási Reynolds-szám, valamint a résbefúvó beépítési távolságának hatását vizsgálni a szellőztetett térben kialakuló sebesség és turbulencia fok eloszlására, amely a Fanger-féle huzat komfort modell két fő mennyisége.
szerző
-
Böttger Eszter
Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Both Balázs
Tanársegéd, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék