Budapest második hulladékhasznosító művének gazdasági és logisztikai értékelése
Világszerte éves szinten 1,3 trillió tonna települési szilárd hulladék termelődik, amely fejenként 180 kg/évet jelent. Feltételezhetően 2025-ig ez 2,2 trillió tonnára fog emelkedni. A fejlett országokban, mint az Európai Unió országaiban és az USA-ban ez az érték jelentősen magasabb. Az EU szabályozási rendszerének megfelelően a leghatékonyabb hulladékkezelési módszerek a megelőzés, az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás. A legrosszabb megoldás a települési szilárd hulladék depókban történő lerakása helyigény, az esztétikai és környezetkárosító hatások, illetve a bomlás során keletkező, nem hasznosított metán atmoszférába történő kiengedése miatt. A metán GWP értéke huszonötszöröse a CO2 értékének, amely így a globális felmelegedés szempontjából is jelentősen nagyobb problémát jelent. Ebből adódóan egy második hulladékhasznosító mű telepítése Budapest városgazdálkodásában kiemelt jelentőségű lehet. A Budapesten termelődő 270 000 tonna/év települési szilárd hulladék jelenleg nagyrészt a pusztazámori hulladéklerakóba kerül. A válogatás nélküli lerakás a legnagyobb környezetterhelést jelenti mind az elfoglalt terület, mind pedig a talajszennyezés szempontjából, ezért ellentétes az EU hulladékkezelési stratégiájával. Megfelelő füstgáztisztítás mellett a települési szilárd hulladék (TSZH) újból felhasználható alapanyagokká (hamu és salak), valamint az eredeti térfogat 0,1%-át képző, szűrőben visszamaradt szennyeződéssé alakítható, ez utóbbi kerül depóniára. Mindezek mellett a környező térség energiaellátásában hasznosítható olcsó hő- és villamosenergia termelhető.
Általánosan is igaz, - de a jelen geopolitikai helyzetben kifejezetten - hogy energiaellátásunkat a nemzetközi politika eseményeinek alakulásától függetleníteni igyekszünk. Budapest távhőellátása jelenleg nagyrészt földgáz tüzeléssel történik, amely függőség csökkentésének érdekében létesülne a második hulladékhasznosító mű. Egy korábbi, 2018-as tanulmány a szennyvíziszap és TSZH együttes égetésére adott javaslatokat több budapesti helyszín esetén. Jelen kutatómunka célja a szennyvíziszap nélküli hulladékégető erőmű létesítésének értékelése, tekintettel az elmúlt időszakban ugrásszerűen megemelkedett gázárra. A létesítés helyszíne az Ócsai út és az M0 autópálya kereszteződésében lenne, mivel a HUHA1 az észak-pesti térségben üzemel. Mind hulladéklogisztika, mind a megtermelt energia elosztásának szempontjából a dél-pesti lokáció számos előnnyel bír.
Gazdaságossági szempontból az első lépés a beruházások költségbecslése. Az alrendszerek a fő technológiai berendezéseket, az épületeket, a közművesítést, a távhőcsatlakozást illetve a projektfejlesztés és -menedzsment költségeit foglalják magukba. A beérkező hulladékért hulladékkezelési díjat kell fizetni, amiről feltételezzük, hogy fedezi a hulladékgazdálkodási rendszer működéséből adódó hulladékbegyűjtési és -szállítási költségeket. A telepítés után az üzem értékelése során a TSZH-logisztika, a kapudíj, a füstgáztisztítás és melléktermék kezelés költségei, valamint a hő és villamosenergia eladási ára a figyelembe veendő tényezők.
szerzők
-
Kocsis Kende
Energetikai mérnöki mesterképzési szak
mesterképzés (MA/MSc) -
Kövendi József
Egyéb hazai egyetem
konzulensek
-
Dr. Bokor Balázs
egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék -
Dr. Szücs Botond
egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
