Időskori csípőprotézis rehabilitáció esettanulmánya
Időskori csípőprotézis esettanulmánya
Molnár Johanna BSc IV. évf.
e-mail: jmolnar@edu.bme.hu
Konzulens:Rácz Kristóf, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
e-mail: racz.kristofmogi.bme.hu
A Matlab és OpenSim használata egyszerűvé tette egy ilyen mennyiségű adat feldolgozását. Érdemes lehet a jövőben gondolkodni arról, hogy miképp hozható a legeffektívebben használható formába egy olyan mérés amiben több mérési hiba is előfordul, illetve mennyire megbízhatóan tudjuk ezeket az adatsorokat visszaállítani eredeti, vagy ahhoz közeli állapotukba.
Az eredmények megvizsgálásával szükség esetén további speciálisan kiválasztott rehabilitációs feladatokat lehetne adni a betegnek, vagy aktívabb feladatokat kaphatna a járási paraméterek gyors javulása miatt, ami ebben az esetben meg is történt, és csodálatra méltó, hogy kétoldali teljes csípőprotézissel egy időskorú visszatér egy olyan állapotba, hogy ismét síelni és hosszan túrázni képes. Természetesen nagyon sokat számít a műtét előtti állapot, de a gyógyulás alatt, mivel a járási paraméterei előrehaladását figyelembevéve korábban kezdhetett nehezebb rehabilitáció gyakorlatokba, illetve saját edzésbe, így kevesebb izomtónust vesztett. Az izomtónus visszaépítése bármilyen baleset vagy műtét után fontos, főleg idős korban, ahol ez már meglehetősen nehéz.
A járási szögekből megállapítható, hogy valószínűleg milyen típusú műtétet végeztek el. Több kutatás eredményeit is alátámasztják a jelen mérések. Ilyen a medence mozgásával való kompenzáció, illetve a műtött végtag védelmében és a fájdalom kerülés céljából kifejlesztett mozgások, az egészséges szögtartományokhoz képest növekedése, illetve csökkenése.
Nagyon sok paraméter befolyásolja a járási szögeket és paramétereket, ezek közül megpróbáltam a jelenleg a dolgozat számára legrelevánsabbakat figyelembe venni és megemlíteni. Számtalan különböző ember van, így szükséges minden befolyásoló tényezővel több kutatást végezni, ahhoz, hogy egy olyan tiszta, teljes képet kaphassunk, ami akár világszinten felhasználhatóvá válhatna a rehabilitációban, diagnózisban, esetleg időskorúaknál kockázatelemzésben.
Irodalom:
1. Grainne Colgan, Mike Walsh, Damien Bennett, John Rice, Timothy O’Brien (2016):
Gait analysis and hip extensor function early post total hip replacement., Journal of Orthopaedics 13 (2016) 171–176;
2. Rita M. Kiss, Árpád Illyés (2012):
Comparison of gait parameters in patients following total hip arthroplasty with a direct-lateral or antero-lateral surgical approach., Human Movement Science 31 (2012) 1302–1316;
3. Rita M. Kiss (2010):
Effect of walking speed and severity of hip osteoarthritis on gait variability., Journal of Electromyography and Kinesiology 20 (2010) 1044–1051;
4. F. Alton, L. Baldey, S. Caplan, M.C. Morrissey (1996):
A kinematic comparison of overground and treadmill walking., Clinical Biomechanics 13 (1998) 434-440;
5. S.H. Cho, J.M. Park, O.Y. Kwon (2003):
Gender differences in three dimensional gait analysis data from 98 healthy Korean adults., Clinical Biomechanics 19 (2004) 145–152;
6. John H. Hollman, Francine M. Kovash, Jared J. Kubik, Rachel A. Linbo (2006):
Age-related differences in spatiotemporal markers of gait stability during dual task walking.. Gait & Posture 26 (2007) 113–119;
7. Kristof Racz, Rita M. Kiss (2021): Marker displacement data filtering in gait analysis: A technical note; Biomedical Signal Processing and Control 70 (2021) 102974;
8. Dubost V, Kressig RW, Gonthier R, Herrmann FR, Aminian K, Najafi B
Relationship between dual task related changes in stride velocity and stride time variability in healthy older adults.
Hum Mov Sci 2006; 25:372–82.
9. Kang HG, Dingwell JB. Separating the effects of age and walking speed on gait variability. Gait Posture 2008a;28:572–9.
10. Kang HG, Dingwell JB. Effects of walking speed, strength and range of motion on gait stability in healthy older adults. J Biomech 2008b;41:2899–905.
11. Brach JS, Berlin JE, Van Swearingen JM, Newman AB, Studenski SA. Too much or too little step width variability is associated with a fall history in older person, who walked at or near normal gait speed. J NeuroEng Rehabil 2005;2:21.
12. Hausdorff JM, Rios DA, Edelberg HK. Gait variability and fall risk in community living older adults: a 1-year prospective study. Arch Phys Med Rehabil 2001;82:1050–6.
13. Hollman JH, Kovash FM, Kubik JJ, Linbo RA. Age-related differences in spatiotemporal markers of gait stability during dual task walking. Gait Posture 2007;26:113–9
14. Lord SR, Lloyd DG, Li SK. Sensori-motor function, gait patterns and falls in community-dwelling women. Aging 1996;25:292–9
szerző
-
Molnár Johanna
Mechatronikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
