Regisztráció és bejelentkezés

QWOP futó robot

QWOP futó robot

Szántó Mátyás BSc IV. évf.

e-mail: matyasszanto@gmail.com

Konzulens: Valenta László, Mechatronikai, Optikai és Gépészinformatikai Tanszék

e-mail: valenta@mogi.bme.hu

A TDK munkám célja egy olyan automatikusan működő gép létrehozása és programozása, amely a QWOP című flash játék végigjátszására képes. A megoldást két jól elkülöníthető rendszer segítségével kell megvalósítani: az egyik csak a játékprogram futtatását végzi, míg a másik – a robot – felelős a játék játszásáért, vagyis az tölti be az első gép felhasználójának szerepét.

A játék által kitűzött feladat a következő: 100 métert kell megtenni egy futóatlétával, amelynek a mozgatásához mindössze négy gomb használható (Q, W, O, P). Ezek a gombok rendre a bal és a jobb csípőízület valamint a bal és a jobb térdízület mozgatását végzik. A megoldáshoz, vagyis a célvonal eléréséhez elengedhetetlen az emberi test mozgásának és a futás folyamatának tanulmányozása, az eközben fellépő erők és a vázizomzat működésének ismerete. Dolgozatomban bemutatom a sportmozgások anatómiai alapjaival kapcsolatban végzett szakirodalom kutatási munkám eredményét.

A megoldás során kiemelem a hasonlóságokat és a különbségeket a játékban alkalmazott szimuláció és a valódi futómozgás között. Ennek ismeretéhez bemutatom az általam végzett kutatómunkát a szakirodalomban rendelkezésre álló emberi test modellek között.

Az emberi érzékelés több, mint 80%-a a látáson keresztül valósul meg, így ha a jövőben az emberihez hasonló működésű robotokat akarunk létrehozni, elengedhetetlen a gépi látás használata. Mivel a feladat megoldását úgy képzeltem el, hogy a robot teljes mértékben helyettesítse a játékot játszó embert, ezért az érzékelést számítógépes képfeldolgozás segítségével valósítottam meg.

A dolgozatom során ismertetem a feladat elérésére az általam készített megoldásvázlatokat is. Kitérek a futási sebesség optimalizálásához megfelelő kombinációkra. Ismertetem továbbá a végül választott megoldási módszerhez tartozó hardver- és szoftverkövetelményeket, valamint az érzékelés és a működtetés modulját a National Instruments LabVIEW programrendszerén belül. Ezeken kívül bemutatom a futó mozgatásának létrehozására írt – szintén LabVIEW rendszerben készített – programot, mely a szabályozó szakasz szerepét tölti be a robotnál. Végül kitérek a megoldás fejlesztési lehetőségeire valamint az egyéb lehetséges alkalmazási területekre is.

Irodalom:

1. Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai. SPORT kiadó, Budapest, 1987. 21-28.; 481-506.

2. Ali Asadi Nikooyan & Amir Abbas Zadpoor: Mass-spring-damper modeling of the human body to study running and hopping: an overview. Department of Biomechanical Engineering, Delft University of Technology (TU Delft), Mekelweg 2, Delft 2628 CD, Hollandia.

szerző

  • Szántó Mátyás
    mechatronikai mérnöki
    nappali alapszak

konzulens

  • Valenta László
    egyetemi adjunktus, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék

helyezés

III. helyezett