Színinformációval ellátott QR kódok alkalmazása egészségügyi termékek azonosítására
A gyártás, logisztika, adattárolás és még sok területen fontos, hogy minél több információt tudjunk tárolni úgy, hogy az lehető legkönnyebben elérhető legyen. Ezen a téren a vonalkód volt a nagy áttörés, ahol gépekkel olvasható, nyomtatott adatokat használtunk információtárolásra. Ahogy telt az idő, és ahogy bonyolódtak a dolgok egyre nőtt a tárolandó adatok mérete. A több információ jobb, hiszen pontosabb meghatározást, több információt tudunk azonnal megkapni. Erre az igényre válaszként jelentek meg a 2D kódok, - QR, DataMatrix - . Az így tárolt információnak, csak a pixel/ felbontás mérete/ mértéke szab határt. Ha viszont a mátrix elemei szinte pontszerűek akkor a kamerának már nagyon jónak kell lennie, és nem szabad szennyeződésnek se mennie a kódra, mert akkor azonnal olvashatatlanná válik. Innen és a 3D-s televíziótól jött az ötlet, hogy 3D-ben tároljak információt kódokban. Ám a megszokott térbeli kép, ha kinyomtatásra kerül és be akarjuk olvasni, akkor megint nagyon drága készülékeket kellene alkotni, ebből a 3D-s mátrixból ki tudjuk nyerni az adatot. Jelenleg a fekete- fehér szín jelenik meg, mint a számítástechnikában a 0 és az 1 es, vagy van vagy nincs. Mi lenne, ha nem csak 0;1 lenne? Miért ne lehetne 0,1,2,3,4,5,6,7,8... vagy sokkal több lehetőség is egy pontra? Lehet, csak minden értékhez információt kell rendelni. Úgy lehetne elképzelni, mint egy térbeli mátrixot, aminek csak az egyik oldalát látjuk, annak a színét és a színéből tudjuk, hogy mi van mögötte. Pl.: ha a színünk egy 200, 100, 154, akkor tudjuk, hogy ez a gépek nyelvén 0 0 0 1 1 0 1 -et jelent, így egy bit helyén 7 bitnyi információt tárolnánk. Ha hét részre bontjuk szét a 255, 255, 255-ös skálát, akkor ezt 64 részre kell szétszedni a 7 bitnyi adat tároláshoz. Ezt leegyszerűsítve, a jobb szemléltethetőség érdekében, valamint, hogy ne kelljen teljes információtárolási eljárást kialakítanunk. Így nem lesz 7 vagy több réteg egymáson, csak 3, amely megfelel az additív színkeverésnek. Ha RGB-ben 3 DataMátrixot egymásra helyezve, melyek különböző színűek, majd egymás fölé helyezve az egymás alá kerülő színeket additívan keverjük. Így, ha a megfelelő digitális szűrőn keresztül szemléljük a megalkotott kódot, akkor egy olvasható 2D kódot kapok, mind a 3 színhez, függetlenül a keveréstől. 3in1 3D kód. Mivel a kamerák eléggé hasonlónak látják a kéket és a zöldet, ezért a zöld kódot sárgával helyettesítve is elvégzem a méréseket, ezen mérés eredményeiből levonhatjuk a konzekvenciát, hogy melyik a „jobb”. Az RGY -nál nem kell hozzányúlni a fehér színhez, mert az additív keverésnél nem jön ki fehér, ám RGB -nél az adat nélküli helyeket feketére kellett színezni.
szerző
-
Szabó Levente
gépészmérnöki
nappali alapszak
konzulens
-
Dr. Antal Ákos
adjunktus, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
