Regisztráció és bejelentkezés

Koszorúérsztentek radiális terhelhetőségének vizsgálata és összehasonlítása

Napjainkban világszerte halnak meg emberek iszkémiás szívbetegség következtében, jelenleg ez az egyik vezető morbiditási és mortalitási ok. Magyarországon is a halálesetek negyedét ez a betegségcsoport okozza.

Nem csak idősebb korban, hanem akár fiatalabb, a 30-as éveiben járó pácienseknél is kialakulhat érszűkület a nem megfelelő életmód következményeként. Először csak az érfal szerkezete alakul át, veszít rugalmasságából, de többszörös kockázati tényezők esetén, egészen fiatal korban súlyossá válhat a betegség. Ezek a magas kockázati tényezők a dohányzás, a magas koleszterinszint, a nem megfelelő táplálkozás és a cukorbetegség, illetve akár örökölt hajlam is okozója lehet érrendszeri megbetegedéseknek. Ezen okok miatt az érfal belsejében kialakul egy úgynevezett plakk réteg, ami az ér elzáródását okozhatja.

Kezelésére a leggyakrabban alkalmazott módszer a ballonkatéterrel történő tágítás, amellyel együtt sok esetben egy sztent is felhelyezésre kerül. A sztent feltágítása után az érben marad, megtámasztva az érfalat és elősegítve a szabad véráramlást. Implantálás után a koszorúérsztentek ciklikus igénybevételnek vannak kitéve, hiszen a szívvel együtt a koszorúerek is mozognak. Ezalatt nem csak az erek átmérője, de a görbülete is változik, miközben vér áramlik az erekben. Ha csak 60/perces pulzussal számolunk, már 30 év alatt közel 1 milliárd összehúzódát jelent. Ilyen igénybevételeknek van kitéve ez az apró fémháló, amely akár milliók életét mentheti meg világszerte.

A sztenteket beültetés után már nem lehet eltávolítani a betegből, ezért a beültetett sztenteket úgy kell megválasztani, hogy extrém igénybevétel esetén is hosszútávon elássák funkciójukat. Mivel napjainkban már rengeteg féle mintázatú és anyagú sztent létezik, ezért fontos ezek vizsgálata, hogy az adott körülményekhez a legmegfelelőbb tulajdonságú sztentet tudják felhelyezni az orvosok.

Dolgozatunkban különféle átmérőjű, hosszú és mintázatú sztentek általános tulajdonságai mellett a hajlékonyságukat és a radiális terhelhetőségüket vizsgáljuk különböző intenzitású nyomóigénybevétel mellett.

Összehasonlítási alapnak két mérési sorozatot vizsgálunk:

- azonos átmérőjű sztenteket különböző hosszokkal,

- különböző átmérőjű sztenteket azonos hosszal.

Méréseink során különös figyelmet fordítotunk a sztentek maradó alakváltozásának a vizsgálatára. Eredményeinkből látható lesz, mely típusú sztentek bizonyulnak ellenállóbbnak a külső erőhatásokkal szemben, milyen kockázatot jelentenek az ilyen jellegű élettani hatások a sztent hatékonyságára.

szerzők

  • Weibl Viktória
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)
  • Asztalos Lilla
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Károly Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék

helyezés

Jutalom