Regisztráció és bejelentkezés

Mi történik a fémhabokkal hajlítás közben?

Az ipar bármely területén is járunk, az anyagok kiválasztásánál mindig kompromisszumokat kell kötnünk. A járműiparban nagy előnyt jelent a könnyebb, kisebb sűrűségű alapanyag. Konkrét példát véve, egy átlagos autó esetén a 100 kg-os tömegcsökkentés 0,3–0,5 literrel csökkenti az üzemanyagfogyasztást 100 kilométerenként, ami körülbelül 0,85–1,4 kg-os, CO2 kibocsátás csökkenést is eredményez. Ez tehát nem csak költségcsökkentést jelent a felhasználóknak, de a környezetvédelmet is elősegíti. Ezek az indokok nagyon meggyőzőek könnyebb anyagok felhasználására, de fontos tényező emellett a felhasználó biztonsága. Éppen ezért fontos olyan anyagot kifejleszteni, amelynél a tömegcsökkenéssel együtt nem jár a mechanikai tulajdonságok romlása, sőt a legjobb, ha egyes tulajdonságok javulnak az anyagszerkezetnek köszönhetően.

A fémhabokról sok sikeres és ígéretes kutatás készült, több fontos és előnyös tulajdonságukkal tisztában vagyunk, és egyre több alkalmazási terület tárul elénk a habok fejlesztése során. Ahhoz, hogy meghatározhassuk a felhasználási területeket, tudnunk kell, hogyan reagál a különböző irányú, jellegű és nagyságú terhelésekre. A fémhabok előnyös tulajdonságait, mint amilyen a kis sűrűség, nagy fajlagos szilárdság, lenyűgöző energiaelnyelő képesség, szeretnénk minél több helyen és módon kihasználni. Ebben a dolgozatban, fő célom vékonyfalú csőbe helyezett (ex-situ), alumínium mátrixú (A356 - AlSi7Mg), duzzasztott agyagkaviccsal, illetve kerámiagömbhéjakkal töltött, funkcionális fémhabok hajlítóvizsgálatainak elvégzése és kiértékelése. Mindezt azért tartom elengedhetetlen fontosságúnak, mivel az autók szerkezeti elemei ütközéskor, többnyire hajlító vagy zömítő igénybevételnek van kitéve. Így, ha egy nap a fémhabok alkotják a modern személygépjárművek könnyebb és nagyobb energiaelnyelő vázát, akkor tisztában kell lennünk a felhasznált anyag, hajlításra való reakciójával.

szerző

  • Pados Gábor
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Károly Dóra
    tanársegéd, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
  • Kemény Alexandra
    doktorandusz, Anyagtudomány és Technológia Tanszék