LDX-2404 típusú duplex korrózióálló acélban 900 °C-on történő hőn tartás hatására bekövetkező mikroszerkezeti változások

A duplex korrózióálló acélok kétfázisú (jellemzően 50-50% ausztenites és ferrites)

szövetszerkezettel rendelkező acélok. A kétfázisú szövetszerkezet előnye, hogy ezáltal

kihasználhatjuk azok kedvező tulajdonságait, és így bizonyos felhasználásokhoz kedvezőbb

tulajdonságokat nyerünk. Ezt a kettős szövetszerkezetet nagy ötvöző- és kis széntartalommal

érik el. A duplex korrózióálló acélokra általánosan jellemző nagy ötvözőtartalom hátránya

ugyanakkor, hogy hő hatására különböző másodlagos fázisok kialakulásával kell számolni.

A duplex korrózióálló acélok folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a 21.

századra megjelentek az ún. „lean” (vagy magyarul: „sovány”) kategóriák. Kifejlesztésüket az

motiválta, hogy a fő ötvözők (Cr, Ni) világpiaci ára az elmúlt évtizedekben nagymértékben

ingadozott. Ezért ezen kategória összetételére kisebb Ni- és Mo-, valamint a nagyobb Mn- és

N-tartalom a jellemző. A dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy az LDX-2404 típusú „lean”

duplex korrózióálló acélban hő hatására milyen átalakulások következnek be, és ezek

mennyire különböznek a nagyobb ötvözőtartalmú duplex korrózióálló acélokban végbemenők

átalakulásoktól.

Ehhez először differenciális pásztázó kalorimetriával (DSC) megvizsgáltam a szóban

forgó anyagminőséget. A kapott eredmények alapján ~540 °C körül tapasztalható egy

átalakulás, eltérően a nagyobb ötvözőtartalmú anyagminőségektől (SAF-2507), ahol ~800 °C

körül is megfigyelhető egy - annak ellenére, hogy az ötvözőtartalomban csak néhány

százalékpontos különbségek vannak. Ezért 900 °C hőmérsékleten különböző ideig (20, 40, 60

perc) hőn tartott minták mikroszerkezetének a változásait vizsgáltam különböző eljárásokkal,

mint optikai metallográfia, keménységmérés, termoelektromos feszültség mérése, valamint

mágneses mérések.

szerző

Jutalom