Regisztráció és bejelentkezés

Aktív ernyő méreteinek hatása a plazmanitridált rétegre

Nitridált alkatrészeket széles körben alkalmaznak az iparban. A nitridálás során kialakuló kemény, kopásálló réteg fogaskerekek, dugattyúk, görgők alkalmazásánál fontos szereppel bír. A plazmanitridálás egy termokémiai felületkezelő eljárás, amely számos előnnyel rendelkezik a hagyományos nitridálási eljárásokhoz képest. A pozitív töltésű ionok a munkadarab felé gyorsulnak, majd a felületbe csapódás során átadódó energia felmelegíti a munkadarab felületét így a részecskék fénykisülés mellett abszorbeálónak. A kezelés három legfontosabb tényezője a kis nyomás, nagy feszültség és az alkalmazott gáz összetétele. A kialakuló réteg tulajdonságait a kezelési hőmérséklet és idő is befolyásolja.

Kutatásom során különböző átmérőjű és lyukméretű aktív ernyőkkel végzek kísérleteket 42CrMo4 összetételű nemesíthető acélon. Az aktív ernyős plazmanitridálás legfőbb különbsége a hagyományos plazmanitridálással szemben, hogy nem közvetlenül a próbatesten történik a kisülés, hanem a tőle elektromosan elszigetelt, katódként kapcsolt ernyőn. Ennek előnye, hogy az aktív ernyő alkalmazásával megszüntethető az élhatás, vagyis a sarkoknál is és a felületen is egyaránt egyenletes réteg érhető el. A nagyobb ernyők vizsgálatához az Anyagtudomány és Technológia Tanszéken található plazmanitridáló berendezés belső terének bővítésére van szükség, így az ehhez szükséges alkatrészek megtervezése is a kutatásom része.

Jelen dolgozatomban a különböző aktív ernyőkkel kezelt próbatesteken vizsgálom a kialakult nitridréteg minőségét, méretét és keménységét különböző mikroszkópos felvételek és mikrokeménységmérés alapján. Fontos összehasonlítani az eredményeket egymással, illetve a hagyományos plazmanitridálással kezelt próbatesttel és a kezeletlen próbatesttel is.

szerző

  • Kemény Alexandra
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Kovács Dorina
    doktorandusz, Anyagtudomány és Technológia Tanszék