Regisztráció és bejelentkezés

Ausztenites hőcserélő csövek károsodás analízise

Mindennapi életünk elengedhetetlen kelléke a villamos energia. A technológia folyamatos fejlődéséhez nagy mennyiségű, de ugyanakkor alacsony költségű energia szükséges. Az atomenergia az egyik legkedvezőbb energiaforrás, hiszen felhasználása során környezeti szennyezés nem lép fel s az energia előállítás költsége nagyon kedvező a felhasználók számára.

A Paksi Atomerőmű blokkjai nyomott vizes elven működnek, melyen belül három részt különítünk el. A primer, szekunder és tercier kört. A primer körben játszódik le a szabályozott nukleáris láncreakció, melynél a fővízkör a keletkező hőmennyiség felvételét és átadását végzi a nem radioaktív szekunder körnek. Ez a gőzfejlesztőkben lévő hőcserélő csövek segítségével valósul meg, mely során száraz telített gőz képződik a turbinák üzemeléséhez.

A vizsgálatom a gőzfejlesztők hőcserélő csöveit érinti. A hőcserélő csövek háromszög elrendezésűek, s maguk a cső végek robbantásos technológiával lettek rögzítve a kollektorokban, melyeket körbe hegesztettek. Az adott berendezés üzemi körülmények között nagy nyomáson, magas hőmérsékleten és radioaktív közegben üzemel. Ezért az atomerőmű hosszú üzemelése során károsodások léphetnek fel. A rendszer igénybevételei a tömegáramból adódó koptató hatás, átmeneti hegesztett kötések meghibásodása, a szekunder oldalon magnetit lerakódások s az ebből következő korróziós hatás. A károsodások mértékét anyagminták segítségével határozom meg. Általános károsodás a kopás, lyukkorrózió illetve a hegesztési varratok tönkremenetele. A kis átmérőjű csövek illetve a háromszög elrendezés miatt a felgyorsuló energiahordozó közeg koptató hatása igen jelentős. Erre fokozottan figyelni kell, hiszen a primer kör energiahordozója átkerülhet a nem radioaktív szekunder körbe. A fennálló probléma egyik megoldása a hibás hőcserélő csövek lezárása hegesztés technológiával. Illetve annak hatását vizsgálom, hogy a hegesztési varratok tönkremenetele esetén a károsodást mennyire befolyásolja a formáló gázok megléte vagy éppen annak hiánya. A vizsgálatok során optikai metallográfiát, mikrokeménységmérést, pásztázó elektronmikroszkópot, korróziós teszteket (ASTM G48) szobahőmérsékleten és emelt hőmérsékleten, illetve mágneses vizsgálatot alkalmazok.

szerző

  • Kemény Dávid Miklós
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Fábián Enikő Réka
    egyetemi adjunktus, Anyagtudomány és Technológia Tanszék
  • Dr. Berecz Tibor
    egyetemi adjunktus, Anyagtudomány és Technológia Tanszék