Regisztráció és bejelentkezés

Különleges lőfegyverek csőfurat károsodásának elemzése

Azokat a távolra ható fegyvereket nevezik lőfegyvereknek, melyek csövéből a lövéskor keletkező gázok feszítőereje löki ki a fémből készült lövedéket. Egy kézi lőfegyver több fő részből épül fel: cső, amely megvezeti a lövedék útját; kakas, mely a lőpor meggyújtási folyamatát indítja el; závárzat, mely a cső hátulsó részét zárja el; ágy, ami egységbe foglalja a különböző alkatrészeket; valamint az irányzókészülék, ami a célbavételt segíti. A károsodásnak leginkább kitett alkatrésznek mindenképpen a puskacső – annak is a csőfurat felülete – bizonyul, hiszen a puskapor égéséből keletkező gázok maró hatással lehetnek a fémre. A lövedék súrlódása a cső falával, valamint a nagy hőmérsékleti és a légköri korrózió is problémákat okozhat.

Három puskacső (egy hosszú és egy rövid puskacső, gyengén ötvözött acél, továbbá egy hibrid cső, rozsdamentes acél kompozit bevonattal) anyagának azonosítását és károsodási elemzését végeztem el. Az anyagelemzés pásztázó elektronmikroszkóppal történt, a C- és S-tartalmat külön elemeztem LECO CS-400 spektrométerrel. A cső belső falának vizsgálatához keresztirányú és hosszában elvágott mintára volt szükség, melyet esztergán, víz és egyéb, korróziót okozó anyaggal történő hűtés nélküli leszúrással, majd marógépen, fűrésztárcsával való vágással hoztunk létre. Mivel a puskacsövet az elején és végén különböző mértékű hatások érik, ezért mindkét végéből történő mintavételezés szükséges. A keresztirányú mintákat beágyazva, csiszolat formájában, mikroszkópon megvizsgáltam a szövetszerkezeti eltéréseket a cső belső és külső átmérője mentén, majd mikrokeménységmérés után a szövetszerkezet meghatározása történt. A hosszmetszeti mintákat utólagos tisztítás nélkül sztereomikroszkóppal vizsgálva több mintánál kopási nyomok látszódtak, melyek eltérő módon jelentek meg a cső elülső és hátulsó felén, valamint korróziós foltok és égéstermékek maradványa is fellelhető volt. A cső huzagolási nyomvonalai (a lövedék hossztengelye menti forgómozgást elősegítő vájat) szabad szemmel is jól láthatók, azonban nagyobb nagyításban vonal menti kopás figyelhető meg. A felületen lerakódott termékek további azonosítására elektronmikroszkópot és röntgendiffrakciós mérést alkalmaztam. A metallográfiai vizsgálat során megfigyeltem, hogy a kompozit bevonatú cső belső átmérője mentén repedések találhatók, amik csak a lövedék eldurranásának helyéhez közeli részen jelentkeznek.

A puskacsövek egy mestervadász arzenáljából valók, aki a vadakra való lövöldözés mellett egy olyan fejlesztési tevékenységet is végez, amelynek a célja a lőpontosság fejlesztése és ennek a puskacső minél hosszabb élettartamára való kiterjesztése.

szerző

  • Kovács Dorina
    Gépészmérnöki mesterképzési szak
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dobránszky János
    tudományos tanácsadó, Anyagtudomány és Technológia Tanszék