Nyílhegyek süllyesztékes kovácsolása és vizsgálata
A 2021-es Tudományos Diákköri Konferencián nyílhegyek gyártásához készült kovácssüllyeszték tervezését mutattam be.
A szerszám az Anyagtudomány és Technológia Tanszék jóvoltából elkészült, így lehetőségem nyílt a nyílhegyek kísérleti gyártására. Jelen dolgozatomban a kísérleti gyártás során szerzett tapasztalataimat írtam le.
A gyártást a tervezéshez használt végeselemes szimulációs modellek gyakorlati kipróbálásával kezdtem. Acél és alumínium munkadarabokat készítettem. Az acél munkadarabokon az üregtöltést, a süllyeszték elcsúszást és a nagymértékben alakított keresztmetszetekben a kialakult szemcseszerkezetet vizsgáltam. Az alumínium munkadarabokon az üregtöltést vizsgáltam a hőmérséklet függvényében a melegalakítás hőmérséklettartományán. A rendelkezésre álló alumínium összetételét EDS vizsgálattal állapítottam meg.
A gyártás megkezdésekor az alsó és a felső szerszámfelek egymáshoz képest elcsúszással és szöghibával kerültek beszerelésre. Az első munkadarabokat így gyártottam, majd a szöghibát kiküszöbölve meghatároztam az elcsúszást. Az elcsúszás meghatározása után a szerszámfeleket mozgattam majd újabb munkadarabokat készítettem és ezeken mértem a további elcsúszást. Addig folytattam az iterációt, amíg elfogadható mértékig sikerült csökkentenem az elcsúszást, mely így körülbelül 0,3 mm.
A próbagyártások során sikerült megtalálnom acél alapanyagra – és az adott lehetőségeket figyelembe véve ¬ a legjobban működő gyártási technikát.
Alumínium munkadarabokat is készítettem, melyeket összehasonlítottam az acél munkadarabokkal. A darabokon az üregtöltést és a sorjahíd vastagságot vizsgáltam. A két alapanyag a rájuk jellemző viselkedést mutatta. A legtöbb kimutatott eltérésnek az oka, hogy az alumínium könnyebben alakítható, mint az acél.
Kulcsszavak: süllyesztékes kovácsolás, nyílhegy, metallográfia, végeselemes szimuláció
