Regisztráció és bejelentkezés

A fordulatszám változtatásának hatása koaxiális propfan akusztikájára

Az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi megfontolások, a fosszilis tüzelőanyagok végessége, illetve a ma már rendelkezésre álló modern műszaki lehetőségek és technológiák (szimuláció, fejlett méréstechnika) újra életre hívta az érdeklődést a műszaki kutatások területén a nagyon jó hatásfokkal rendelkező ellenforgó rotorok elvén működő hajtóművek iránt. Ehhez hozzájárul az is, hogy a hagyományos repülőgépeken való alkalmazáson túl lehetőség nyílik másféle légi járműveken (pl. drónokon) való alkalmazásra az iparban és számos más területen is.

A technológiával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb kihívást kedvezőtlen akusztikai tulajdonságai jelentik. Dolgozatom célja e kihívás leküzdésében való közreműködés a témában eddig végzett kutatásokra építve, ill. az ellenforgó rotorok akusztikai karakterisztikáját magába foglaló tudáshalmaz bővítése. Vizsgálatom során használtam a forgógépek akusztikájában már eredményesen alkalmazott módszereket (nyalábformálás, adatok előfeldolgozása) ugyanakkor új megközelítéseket is alkalmaztam, például az eredmények vizualizációjában.

Jelen kutatás fókusza a fordulatszám változtatásának hatása a már ismert zajkeltési mechanizmusokra, mind szélessávú, mind tonális zajforrások vizsgálatával. A dolgozatban három különböző eset összehasonlítását fogom bemutatni. Az esetek között a fordulatszám a változó paraméter, a többi beállítás (pl. lapátszög) felszállási állapotra jellemző. A vizsgálat tárgyát képező mérési adatokat a General Electric F31/A31 Historical Baseline lapátsorral ellátott hajtóművén a NASA Glenn Research Center szélcsatornájában 2010-ben végzett mikrofontömbös mérés szolgáltatja.

Az eltérő fordulatszámú esetek összehasonlításával új dimenzióval bővítjük a vizsgálati teret, lehetőség nyílik a zajkeltési mechanizmusok mélyebb megértésére, továbbá új megközelítést tesz lehetővé. Bemutatásra kerülnek az eredmények kiértékelése során tapasztalt megfigyelések, trendek. Külön vizsgáltam a tonális és a szélessávú zajforrásokat. A dolgozatban prezentált eredmények alapot adnak további kutatáshoz a témán belül.

szerző

  • Sebők Henrik
    Gépészmérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Horváth Csaba
    adjunktus, Áramlástan Tanszék