GT versenyautó hátsó szárny körüli áramlás vizsgálata numerikus szimulációval

Az autóversenyzés terén az elmúlt évtizedekben töretlenül fokozódik az aerodinamika szerepe, különböző aerodinamikai elemek segítségével leszorítóerő generálható, melynek közvetett hatása a gyorsabb köridőkben jelenik meg. A GT versenyzés aerodinamikailag kevésbé kiélezett, mint a Forma-1, ám a hátsó szárnyak használata ebben a kategóriában is elterjedt, és hozzáértést kíván. Mivel a pályák vonalvezetése különböző, ezért fontos minden versenyre megtalálni a leginkább odaillő beállítást, kiválasztani az ellenálláserő- leszorítóerő megfelelő arányát, mellyel leginkább ki tudjuk használni a pálya adottságait.

A dolgozat célja két, előzetesen megválasztott szárnyprofilra az állási szög- leszorítóerő, illetve állási szög-ellenálláserő kapcsolat meghatározása adott sebesség függvényében, numerikus szimuláció segítségével. A szárnyak adott sebesség melletti, széles tartományon vett jelleggörbéjét határozom meg, mely megadja, hogy adott szögnél mekkora sebességnél kezd el az áramlás leválni, ezzel a leszorítóerő hirtelen csökkenését, és az ellenállás növekedését vonva maga után. Vizsgálom, hogy mennyiben változtatja a vizsgált paramétereket egy terelőlap elhelyezése a szárnyon. A szárnyat a kiválasztott autó mögé helyezve a valós paraméterek (szárny elhelyezkedése, szög állítási határok) figyelembevételével határozom meg adott szempontok alapján kiválasztott sebességek függvényében a szög- leszorítóerő, illetve szög- ellenálláserő kapcsolatot. Ezek meghatározása után 3D szimuláció keretein belül vizsgálom, mennyiben változtatja az előzőleg vizsgált paramétereket az autó tényleges geometriája, majd szárnyrögzítési megoldásokat vizsgálok. A szimulációkat ANSYS v.14 programmal végzem.

Dolgozatomban összefoglalom a dolgozat továbbfejlesztésének lehetőségeit, és az eredmények gyakorlati hasznosságát.

szerző

Hári Kristóf
mechatronikai mérnöki
nappali alapszak

konzulens

Nagy László
Tudományos segédmunatárs, Áramlástan Tanszék