Szilárd közegek nemegyensúlyi termodinamikája – reológiai megoldások műszaki problémákban
Dolgozatomban először összefoglalom azt a néhány éve született irreverzibilis termodinamikai levezetést, melynek eredménye egy termodinamikai szempontból természetes szilárdtest-reológiai (viszkoelasztikus) modellcsalád. A származtatás egy tenzori belső változó feltétezésén alapul, a hozzá kapcsolódó mikroszkopikus vagy mezoszkopikus háttérfolyamatokat nem szükséges ismerni. Az adódó univerzális reológiai modellcsalád speciális esetként tartalmazza a Kelvin–Voigt-, a Maxwell-, a Poynting–Thomson–Zener- és a Jeffrey-féle klasszikus reológiai modelleket.
Ezt követően egy olyan – szintén nemrég megjelent – analitikus módszert ismertetek, mellyel ilyen reológiai közegekre vonatkozó, időfüggő peremfeltételekkel megadott problémák oldhatók meg. Ennek során a megfelelő rugalmasságtani megoldást tesszük alkalmas módon időfüggővé, és így a reológiai parciális differenciálegyenlet-rendszert közönséges differenciálegyenlet-rendszerre vezetjük vissza.
Ezt a módszert alkalmazom saját kutatási eredményeimben: dolgozatom fő részében hat, mérnöki szempontból fontos problémát oldok meg. Mindegyik esetben megvizsgálom a reológiai időskálákhoz képest lassú, közepesen gyors és gyors peremfeltétel-változások hatását a feszültség- és alakváltozási mezőkre. Számításaim azt mutatják, hogy már a legegyszerűbb reológiai modellekben is váratlan lefutású, erős tranziensek léphetnek föl.
Dolgozatom végén az analitikus módszer általánosítási lehetőségeit tekintem át.
