Marási folyamatok időbeli szimulációja
Mai napig a legpontosabb alkatrészgyártási eljárás az anyagleválasztással járó forgácsolás.
Évről évre rengeteg fejlesztés és innováció valósul meg ezen a területen, amikkel pontosabbá és produktí vabbá próbálják tenni a megmunkálógépeket. Azonban van egy terület amivel kevésbé foglalkoznak a tervezők és a gyártástechnológusok, az pedig a szerszámgéprezgés. Ez a rezgés rontja a megmunkált felület minőségét, valamint a szerszám élettartamát is csökkenti, mivel az elméleti számí tásokhoz képest nagyobb forgácsolóerők alakulnak ki. Az iparban gyakran csak tapasztalati összefüggéseket használnak azzal kapcsolatban, hogy milyen technológiai paramétereket célszerű választani a kialakuló káros rezgések elkerülése érdekében. Ennek elsődleges oka, hogy az elméleti modellek gyakorlatba ültetése jelentős mérnöki feladattal jár, a modellezés bizonytalansága pedig sokszor jelentős, így nem minden esetben igazolódnak a számí tások eredményei.
A marási folyamat matematikailag jól modellezhető egy időkésleltetett differenciálegyenlet segí tségével, azonban ezek megoldása nehéz feladat. Célom egy olyan szimulációs program megí rása, ami képes megmunkált felület forgácsolás közbeni változásának modellezésére, mellyel a valós állandósult állapot, tranziens rezgések, valamint a szerszám munkadarabtól történő kilépése is számí tható. A program segí tségével reprodukálom a szemi-diszkterizációs módszerrel kapott stabilitási térképeket, majd a szimulációs eredményeket összevetem valós megmunkálások során mért értékekkel.
szerző
-
Levente Balogh
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Hajdu Dávid
Tudományos segédmunkatárs, Műszaki Mechanikai Tanszék
