Esztergálási folyamat felületi hibáinak rekonstrukciója
Esztergálási folyamat felületi hibáinak rekonstrukciója
Nahid Salayev BSc III. évf.
e-mail: salayevnahid97@gmail.com
Konzulens: Dr. Dombóvári Zoltán, Department of Applied Mechanics
e-mail: dombovari@mm.bme.hu
Modern megmunkálási eljárások, természetes módon, lefontosabb célja a végső gyártmány minőségének biztosítása. A felületi minőség az egyik legfontosabb jellemző mellyel számértékileg követhető és minősíthető a munkadarab végső minősége. Sokszor előfordul, hogy a minőségi ellenőr és/vagy a vásárló annak ellenére nem fogadja el a gyártmány felületét, – a felületen megjelenő mintázatok miatt – hogy a felületi minőség mérésére alkalmas eszköz megfelelő értéket mutat. Ez jelentős problémának számít mind a szerszámgép használók, mind a szerszámgépgyártók körében, melyek legtöbbször egy munkadarab legyártásához szükséges eljárás rendszert árulják.
A felület minősége és mintázata közvetlen módon függ a dinamikai jellemzőktől, munkadarab megfogásának minőségétől, illetve a forgácsolási paraméterektől, mint forgácsolási sebesség, előtolás, fogásmélység és élcsúcs lekerekítési sugara. Sok egyéb fizikai jellemző lehet fontos a megfigyelő minőséggel kapcsolatos döntésének meghozatalakor. A mérhető felületi minőségi jellemzők mellett nagy jelentőséggel bír a megvilágítás és a munkadarab és a megfigyelő helyzete egymáshoz képest. Ebben a kérdésben van jelentősége ennek a kutatásnak, mely megpróbálkozik ennek a bonyolult kérdésnek a tisztázásával még a megmunkálási folyamat elvégzése előtt.
A legfontosabb célkitűzése a jelen kutatásnak az, hogy megalkosson egy olyan algoritmust, mely képes az ún. ortogonális forgácsolási (esztergálási) folyamat során kialakuló felületi mintázatok megmunkálás előtti meghatározására. Az algoritmus a stacionárius forgácsolási folyamat során kialakuló rezgések követésére alkalmas, mely a felületi egyenletlenséget az élgeometria metszékeinek követésével végzi el. Ezzel az eljárással az esztergálási folyamat azon felülete is megjósolható és követhető, mely a szerszám élének felületből való kilépésével jön létre. Az előállított bonyolult felületi kép később használható 3D ray-trace jellegű algoritmusokban létrehozható környezetszimulációs modellezéshez, melyek segítségével a valós felületi kép láthatóvá válik.
Irodalom:
1. Brown, C.A., Hansen, H.N., Jiang, X.J., Blateyron, F., Berglund, J., Senin, N., Bartkowiak, T., Dixon, B., Le Goïc, G., Quinsat, Y., Stemp, W.J., Thompson, M.K., Ungar, P.S., Zahouani, E. (2018). Multiscale analyses and characterizations of surface topographies. CIRP Annals, 67(2), 839–862. doi.org/10.1016/j.cirp.2018.06.001
2. Thomas, M., Beauchamp, Y, Youssef, A.Y., Masounave, J. (1996). Effect of tool vibrations on surface roughness during lathe dry turning process. Computers ind. Engng, 31(3/4), 637–644. doi.org/10.1016/S0360-8352(96)00235-5
szerző
-
Salayev Nahid
Energetikai mérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Dombóvári Zoltán
adjunktus, Műszaki Mechanikai Tanszék
