Floyd Rose típusú tremolo rendszer mechanikai elemzése

A tremolo, mint zenei kifejezés egy vagy több hang gyors ismétlését, vagy a hangerő ritmikus változtatását jelenti. A tremolo, mint gitáralkatrész, nevével ellentétben azonban azt a célt szolgálja, hogy a húrok feszességén változtatni lehessen, ezzel idézve elő a hangmagasság gyors megváltozását. A zenében erre a vibrato kifejezést használják. Ezt általában úgy érik el, hogy a húrok befogását mozdítják el, növelve a két befogási pont távolságát, de a rezgő húrhosszt – más néven menzúrát – nem, vagy csak alig változtatják. A tremolo rendszereknek több változata létezik, melyek egymással kisebb-nagyobb rokonságot mutatnak. Elsősorban az alapján érdemes elkülöníteni őket, hogy egy („vintage” rendszer pl. Fender Stratocastereken), vagy két irányba mozdítható-e el a befogás (pl. Floyd Rose és Kahler rendszerek).

A dolgozat a leginkább elterjedt, Floyd Rose típusú rendszerekkel foglalkozik. Ezeknél a rendszereknél jellemző probléma a húroknak a más konstrukciójú gitárokhoz képesti viszonylag gyors elhangolódása. Elsősorban az első oktávtól, a menzúra felétől érzékelhető, hogy a lefogott hangok hamisan szólnak akkor is, ha az üres húr helyesen be van hangolva.

Ahhoz, hogy a problémát megérthessük és ennek alapján megoldására javaslatot tehessünk, a rendszer mechanikai modelljét kell megalkotnunk. A szerkezetet, amelyet rugalmasan alakváltozó elemek, mint a húr és a rugó, valamint az elhanyagolható alakváltozást szenvedő fém alkatrészek, mint a platform, a finomhangolást biztosító csavarok, valamint a húrt befogó csuklós szerkezet, a baba alkotnak, egy rugalmas-többcsuklós mechanizmusként modellezzük. Ennek a mechanizmusnak van egy egyensúlyi állapota, amelyet egy a húrban, a finomhangoló csavar által a babán valamint a rugóban ébredő erőkből álló erőrendszer határoz meg. A modellezés során külön nehézséget okoz, hogy az erőrendszer elemei különböző alkatrészekre hatnak, így ezen alkatrészeknek az egymáshoz képesti elmozdulásait és a köztük ható erőket is vizsgálnunk kell, ahol a száraz surlódó kapcsolatok azonosítása nehézséget okoz.

A dolgozat az így összeállított mechanikai rendszert vizsgálja. Mindez lehetőséget ad a különböző tényezők és paraméterek hatásának elemzésére, ezen keresztül pedig olyan megoldások kidolgozására, amelyek lehetőséget adnak a vázolt probléma kezelésére.

Felhasznált irodalom:

• Richard Mark French - Engineering the Guitar-Theory and Practice

2009. Springer Science + Business Media LLC.

• Dr. Ludvig Győző – Gépek Dinamikája

1983. Műszaki könyvkiadó, Budapest

• M. P. Norton – Fundamentals of Noise and Vibration Analysis for Engineers

1989. Cambridge University Press

szerző

Maricza Péter
Gépészmérnöki alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)

konzulens

Dr. Stépán Gábor
egyetemi tanár, Műszaki Mechanikai Tanszék

helyezés

Jutalom