Városi kisdesztinációk elemzése
Hévíz példáján keresztül
Mik a turisztikai célpontok (kisdesztinációk) és a gyalogos közlekedés összefüggései? Hogyan alakulnak ki a gyalogos, kerékpáros, kisvonatos stb. útvonalak? Milyen lehetőségeik, eszközeik vannak a turistáknak az útvonal megtervezésére? Tudatos-e egyáltalán az útvonalválasztásuk; majd mennyire emlékeznek a végigjárt helyszínekre? Ezekhez kapcsolódva, mennyire használják ki a város nyújtotta program- és közlekedési lehetőségeket? A válaszokat Hévíz vizsgálatából kiindulva keressük.
Hévíz a „kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után” /Wikipédia/, tehát a turizmus működésének vizsgálatára alkalmas.
Az egy hetes településkutató táborban strukturált interjúkat készítettünk turisztikai szervezetek képviselőivel, rendszeresen visszajáró vendégekkel és rövid idejű látogatókkal is. Kérdéseink arra irányultak, hogy a turisták milyen Hévízen belüli szolgáltatásokat vesznek igénybe, milyen programokon vesznek részt. Mennyire ismerik a várost, felismerik-e képről az egyes utcákat. El tudják-e mondani, merre sétáltak aznap.
Ezen felül összegyűjtöttük a turisták városon belüli és kívüli szabadidős lehetőségeit, valamint feltérképeztük a turisták számára kiépített közlekedési eszközök (HeBi, Dotto, Segway) útvonalait.
Legfontosabb szakirodalmi forrásunk Meggyesi Tamás Promenadológia című, a séta tudományával foglalkozó írása.
Célunk, hogy választ kapjunk a fönti kérdésekre. Meg szeretnénk tudni, mitől függ a turisztikai útvonalak kialakulása, használata, hasznossága illetve ismertsége. Azt kívánjuk kimutatni, hogy mennyire lehet tervezni a kisdesztinációk megközelítését, ezáltal a turisták mozgását a városban.
szerzők
-
Horváth Enikő
építészmérnök
nappali -
Farkas Zsuzsanna
építészmérnök
nappali
konzulensek
-
Dr. Szabó Julianna
egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék -
