Repedezett sziklafelszín morfológiai elemzése
Dolgozatunk célja a budai Hármashatárhegy tetején (é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 59′) található, felszíni dolomit szikla repedésképnek morfológiai vizsgálata. Bár a fragmentáció irodalma hatalmas és a kőzetek felszíni repedésképét is vizsgálták már kutatók, eddig nem volt olyan munka, ahol az így kialakuló kontúrok egyedi geometriai jellemzőjét elemezték volna. Ilyen típusú, az egyedi geometriai jellemzőket feltáró vizsgálatok azonban már évek óta folynak a Szilárdságtani Tanszéken és munkánk célja ezen eszköztár alkalmazása a felszíni repedéskép geometriájának leírására.
Munkánk első fázisában a helyszínen készítettünk közel ortogonális fotókat a mintegy 4x4m befoglaló méretű szikla felszínről, majd ezen nagy felbontású képeket digitálisan illesztve kaptunk egy átfogó képet. Emellett két közeli helyszínről begyűjtöttünk mintegy 400 darab fragmenst melyekről okkal feltételezhető, hogy a fent jelezett repedezési folyamat termékei.
A terepi munkát követően az összeállított átfogó képről digitális módszerrel leválasztottuk a repedések által kijelölt mintegy 3000 darab kontúrt és ezekből megrajzoltuk a repedés-képet. Ezután részben digitális, részben manuális eszközökkel a kontúrokat egyesével leválasztottuk. A kontúrok adatait a Szilárdságtani Tanszéken konzulensünk és Dr Sipos András által rendelkezésünkre bocsájtott program segítségével feldolgoztuk. A feldolgozás eredménye egy olyan adatállomány, melyben a kontúrok legfontosabb geofizikai alak-jellemzői megtalálhatóak.
Ezen adatállomány alapján elvégeztünk néhány statisztikai elemzést melyek eredménye arra mutat, hogy a felszíni repedéskép geometriai tulajdonságai jelentősen eltér a mállási vagy robbantási folyamatokban keletkező fragmensek geometriájától. Felületi fragmentációs folyamatról lévén szó a fragmensek tömege helyett a felszínen mérhető területet szerepeltettük, és vizsgáltuk ezen terület valamint a kontúr elnyújtottsága közötti összefüggést. Az adatok alapján a két mennyiség között pozitív korreláció figyelhető meg amely ellentétes a mállási és robbantási folyamatokból keletkező térbeli fragmenseknél tapasztalt trednek. Elemeztük a fragmensek tömegeloszlását is mely szintén, a korábban vizsgáltaktól jelentősen eltérő lefutást mutat.
szerzők
-
Kerekes Adria Flóra
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Peitl Péter
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Dr. Domokos Gábor
egyetemi tanár, Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék -
