Válogatott héjszerkezetek, párhuzamok és hatások – Pier Luigi Nervi és Gnädig Miklós épületeinek szerkezeti elemzése
Esztétika és építés. Forma és technológia. Pier Luigi Nervit, a XX. század egyik legkiemelkedőbb szerkezettervezőjét kortársaihoz hasonlóan foglalkoztatta ez a kérdés. Különböző földrajzi és társadalmi közegben azonban eltérő válaszok születtek azonos problémákra.
Dolgozatomban Nervi tortonai sóraktárát (1950-'51) hasonlítom össze tartószerkezeti szempontból Gnädig Miklós két épületével, a Vörös Csillag Traktorgyár Új Szereldéjével (Budapest, 1962) és az egyik főműveként számon tartott kazincbarcikai "sóraktárral" (1952). A szerkezeti rendszerek elemzését végeselemes modellen végzett számításokkal ellenőrzöm, majd összehasonlítom a korabeli kézi számítási módszerek eredményét a mai végeselemes analízis eredményével. Az elemzésben kitérek a kézi módszerek hatékonyságának, a szerkezetek kihasználtságának kérdésére.
Nervi nagy hatású alkotó volt, akinek műveit a kortársai is jól ismerték. A magyar vasbeton héjépítészet azonban saját jogon is kiemelkedőt alkotott, a huszadik században komoly elméleti alapokra épülő héjépítészeti iskola alakult ki hazánkban. A század közepére Nervihez hasonlóan a magyar mérnöktársadalom érdeklődése is az előregyártásban rejlő technológiai és gazdasági előnyök felé fordult.
Nervi tortonai sóraktárának jelentősége kettős: fontos azért, mert Nervi életművén belül is beilleszhető egy fejlődési sorba (a monolit, majd bordákkal szabdalt monolit (Orvieto) szerkezeteken keresztül jut el a kiselemes, bentmaradó zsalus térlefedésig), illetve tipológiailag nagyon erősen utal korábbi hasonló funkciójú raktárépületekre, ezzel lehetőséget ad a választott szerkezetek tágabb kontextusba helyezésére.
Gnädig Miklós, a magyar vasbeton előregyártás egyik leginvenciózusabb képviselője két épületével erősen kapcsolódik a tortonai sóraktárhoz. A kazincbarcikai műtrágyaraktár formailag a tortonai sóraktár rokona, azt primer szerkezetével (előregyártott vasbeton parabolikus ívszerkezet, ideiglenes állípotában háromcsuklós, de végleges állapotában kétcsuklós, vonórúd nélkülis ívszerkezet) is megidézi. A Vörös Csillag Traktorgyár esetében pedig héjszerkezetének előregyártott, kiselemes, bentmaradó zsaluzatként szolgáló elemei szolgálnak analógiaként.
szerző
-
Szkiba Veronika
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
Dr. Sajtos István
egyetemi docens, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék -
-
Dr. Dobai János
tanszékvezető, Exploratív Építészeti Tanszék
