Regisztráció és bejelentkezés

Vissza a jövőbe: Rudabánya ipari örökségének perspektívái

Történetek. Ennyi maradt Borsod-Abaúj-Zemplén megye azon lakosainak, akik még személyesen élték át az ottani ipari táj fejlődését és hanyatlását. Számtalan emlék és anekdota hangzott el rudabányai látogatásaink családias estéin, melyek kicsit minket is elrepítettek a nehézipar fénykorába. Nem áruljuk el, mit jelentett az Asszonynak a „Hat csille!”, de az embereknek megélhetést, jövőt és identitást.

Mára a térségben gyakorlatilag abbamaradt a bányászati és a kohászati tevékenység, és bár a hanyatlás egybeesett az európai nehéziparéval, a rendszerváltás által drasztikusan felgyorsított folyamat nem hagyott lehetőséget a helyieknek a gazdasági átállásra. A hátrahagyott épületállomány, ipari örökség egyre inkább veszélyeztetetté válik, intézményi alapon nincsen tartalék a privatizált bányák értékes történelmi ereklyéinek megóvására. Megőrzésük esetleges és egyéni kezdeményezésen múlik. Fontosságuk azonban vitathatatlan a vidék identitásának meghatározásában és a fejlődés folytonosságának biztosításában.

Ennek tudatában, és a Doktori Iskola Borsod2050 projektjének felvetései mentén szeretnénk egy kiválasztott település, Rudabánya értékes épületállományának megőrzési lehetőségeivel foglalkozni. A várost - mint elsődleges beavatkozási pontot - változatos értékei jelölték ki a térségben. A környékbeli bányató, a paleontológiai lelőhely, a város gótikus temploma és a megmaradt ipari örökség több szakma és korosztály számára is érdekes, több a lehetőség a meglévő épületállomány hasznosítási, funkcióváltási terveinek megvalósítására.

Fontosnak tartjuk a térség integritását, ezért olyan gondolkodási, tervezési módszert kerestünk, amely lehetőséget ad a közvetlen - közvetett kapcsolatra a különböző települések kezdeményezései között. Ehhez modellként a volt kompresszorházat választottuk, amely mind szerkezeteiben mind térformálásában, és félig romos, kifosztott állapotában is őrzi a térség ipari építészetének jellegzetességeit, utolsó mementóként kínálja magát az emlékezésre. Tehát a hely kiemelt jelentőségű, valóban az utolsó építészeti elem az egykor a bányászat által művelt tájban.

Vizsgálatunk során homogén építészeti-koncepcionális szempontok szerint (örökségvédelem, fenntarthatóság, településfejlesztés, művészet) tanulmányozzuk a választott épületet, ezt különböző, modellértékű tervváltozatokkal illusztráljuk. A szempontoknak megfeleltetett terveket, azaz az eredményeket a végén összevetjük egymással. Ezáltal olyan általános és újszerű megállapításokat tehetünk, amelyek segítséget nyújthatnak a hasonló helyzetű településeknek ipari örökségvédelmi stratégiájuk és újrahasznosítási programjaik kialakításakor.

NÉMETH, Gy. (2007) The industrial heritage of iron making in the ’Hungarian Ruhr’ a pilot inventory. In NÉMETH, Gy. (ed.). Growth, Decline and Recovery – Heavy Industrial Regions in Transition. Budapest/Miskolc: University of Miskolc in partnership with Institue of History and Hungarian Academy of Sciences.

NAGY, J. R. (2007) ’The factory has no meaning for us any more’… - Similarities and differences in the identity coming from the industrial environment in the case of workers from Rudabánya. In NÉMETH, Gy. (ed.). Growth, Decline and Recovery – Heavy Industrial Regions in Transition. Budapest/Miskolc: University of Miskolc in partnership with Institue of History and Hungarian Academy of Sciences.

NÉMETH, Gy. (2007) Entering a new phrase in industrial heritage studies and preservation. In NÉMETH, Gy. (ed.). Growth, Decline and Recovery – Heavy Industrial Regions in Transition. Budapest/Miskolc: University of Miskolc in partnership with Institue of History and Hungarian Academy of Sciences.

RÓNAFÖLDI, Z. (2004) Múltba nézek… A borsodi – ózdvidéki ipar – és bányavasutak rövid története. [Online]

Available from : http://mek.oszk.hu/12300/12362/12362.pdf . [Accessed: 2014.01.01.]

CZOMBA, S. (2008) Iparfejlesztési tendenciák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendszerváltozás előtti és utáni évtizedben (különös tekintettel a szakember ellátottságra). [Online]

Available from: https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/686 . [Accessed: 2008.02.01.]

HELFRICH, Sz. (2014) Felhagyott ipari épületek újrahsznosítása. (doktori értekezés) [Online] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori tanácsa és az Építőművészeti Doktori Iskola Database.

Available from: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=13381 . [Accessed: 2014.09.23.]

PETZET, M., HEILMEYER, F. (2012) Reduce, Reuse, Recycle: Architecture as Resource. 13th International Architecture Exhibiton, La Biennale di Venezia: German Pavilion.

PAREDES, C. (2006) Industrial Chic: Reconverting Spces. Italy: Gribaudo

BAUM, M. (2012) Future Viability Requires Adaptability and Stability, Dynamic, Stable Structures in the Context of Sustainable Urban Development. In ZIEHL, M. et al. (eds.). Second Hand Spaces: Recycling Sites Undergoing Urban Transformation. Berlin: Jovis

csatolmány

szerzők

  • Lovas Klára
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Kovács Kata
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Dr. Vasáros Zsolt
    egyetemi docens, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék