Regisztráció és bejelentkezés

A népi építészeti emlékek újraértelmezése – funkcióváltás Sóvárad csűrjeiben

Sóvárad több történelmi kor értékes lenyomatait hordozza, melyekben nagy lehetőség rejlik a falu fennmaradása és fejlődése szempontjából. Tervünk ezen értékek megóvására és bemutatására ad javaslatot. A koncepció fő gondolata három tematikus területi rész kialakítása: egy népi építészeti értékeket bemutató, egy római történeti emlékekkel foglalkozó, és egy faluközpontként működő terület. Mindhárom rész fontos eleme a jelenleg álló épületek felhasználása, régi lakóházak és gazdasági épületek újragondolása, lehetséges funkcióváltása.

A falunak jelenleg hiányossága egy szabadtéri rendezvények tartására alkalmas terület, mely közösségépítő- és vonzerővel bírhat akár a környező falvak lakóira, és a turisták vonatkozásában is. Ezt a műemléki jelentőségű, feltehetően XVIII. századi sóház környezetében alakítanánk ki, a megőrzendő épületekbe iroda, információs pont, kávézó, vizesblokk funkciókat telepítve; az együttest egy új elemmel, szabadtéri színpaddal is bővítve.

A terület népi építészeti értékeinek prezentálására két teljesen megmaradt porta épületei alkalmasak. Az egyikben skanzenszerűen berendezett helységeket mutatnánk be, a másik együttes pedig eredeti funkcióját megőrizve, a múzeumi területek gondnokának adna lakóhelyet. A két telekhez szorosan csatlakozó használaton kívüli csűrökben nyári szállásokat alakítanánk ki.

A jelenlegi falukép nem árulkodik a római történelmi múltról, előzetes informálódás nélkül csupán a helyiek szóbeszéde ad tájékoztatást az egykor itt álló erődfalak helyéről és méretéről. A korábban gazdálkodásra használt területeken egy római régészeti-történeti parkot kialakítva adnánk a falunak perspektívát. A kertek végében álló csűrökben bemutatásra kerül a római élet: kiállítótér, játszóház, római konyha formájában.

A népi építészeti emlékek és formák megőrzése a kortárs építészet egyik fontos témája. A csűrök újragondolásához inspirációnk Gion Caminada svájci faépítészete és U. Nagy Gábor őrségi munkái.

„A népi építészet esztétikája nem a külső falakra tapasztott díszítőelemekben rejlik (…) hanem az épület tagoltságával, a tornácoszlopok ritmusával, az arányok nyugodt, megbékélt csendjével kialakított összhatásban. ”

(Vajkai Aurél, néprajzkutató)

csatolmány

szerzők

  • Bakos Judit Piroska
    építészmérnök
    nappali
  • Füsi Zsófia
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Vasáros Zsolt
    egyetemi docens, Exploratív Építészeti Tanszék