Az épített környezet hatása különböző változók tükrében
Mindig is érdekelt a téma, hogy hogyan tudjuk befolyásolni tervezőként egy épület vagy akár egy nagyobb léptékű építészeti terv hatását az emberre; illetve, hogy létezik-e erre valamilyen algoritmus?
TDK dolgozatomban erre a kérdéskörre keresem a választ a külső terek, homlokzatok témakörön belül. Ezt tovább szűkítve a transzparencia és tükröződés kapcsolatára helyezem a hangsúlyt. Három különböző kategória mentém vizsgálom a hatásokat, egyrészt a fizikai változók szerint, ilyen az időjárás, nézőpont, vagy napszak váltása, másrészt az észlelőtől függő tényezők szerint, mint az előzetes tudás, hangulatváltozás, elvárások, továbbá figyelembe veszem az időbeliség okozta változásokat. Vizsgálódásom tárgya, hogy ezen változók függvényében hogyan hatnak a szemlélőre a visszatükröződő, vagy éppen átlátszó felületek.
Kutatásom során elsőként a tapasztalást, mint módszert alkalmazom, mely a következő fázisokon keresztül valósul meg: első lépés a szabad séta mindenre kiterjedő figyelemmel, amit egyre tudatosabb vizsgálat követ, majd a konkrét téma, a transzparencia és tükröződés megfigyelése. Ezt követően kerül sor tapasztalataim alátámasztására a szakirodalom segítségével.
Elméleti munkám alapjául egy általam összeállított kérdőíves vizsgálat szolgál, melyben olyan emberek segítségét kérem, akik ezelőtt az építészet és pszichológia kapcsolatával még nem foglalkoztak. Az általuk adott reflektálásokat, melyek a kérdéses környékre és homlokzatokra vonatkoznak, elemzem, ezúttal már felhasználva a kapcsolódó irodalmakat is, mint Losonczi Anna Konstellációk című DLA dolgozatát, vagy Meggyesi Tamás írásait.
A módszertanon felül dolgozatomban a fogalmi kérdéseket, mint az észlelés és érzékelés közti különbség, figyelem, kontextus, előzetes tudás, is szeretném kifejteni, a témához kapcsolódó, ez irányú irodalmakra támaszkodva. Mindezt építészeti példákkal illusztrálom, hogy az építészet és pszichológia közti összefüggéseknek eddig kis jelentőséget tulajdonító emberek számára is befogadhatóbb legyen.
Ezen kívül részletesen kitérek az áthatás-tükröződés megfigyelésére, elemzem a hallgatók fény-árnyék térkompozíciós kockáit, majd az eredményeket összefoglalva és átültetve a gyakorlatba, létrehozok egy új kockát. Az alkotás során szerzett tapasztalatok szintén rögzítésre kerülnek.
Szakirodalom:
Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája, Aldus Kiadó, Budapest, 2004
Atkinson & Hilgard: Pszichológia (Érzékelés, Észlelés fejezetek), Osiris, Budapest, 2015
Kepes György: A látás nyelve, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979
Losonczi Anna: Konstellációk, BME Építőművészeti Doktori Iskola disszertáció, 2014
Meggyesi Tamás: A külső tér. Fejezetek egy építészeti térelmélethez, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004
Meggyesi Tamás: Promenadológia kézirat, 2011
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban, Műcsarnok, Budapest, 1996
Moravánszky Ákos, M. Gyöngy Katalin: A tér. Kritikai analógia, Terc, Budapest, 2007
Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete, Építésügyi Kiadó, Budapest, 1954
S.E. Rasmussen: Experiencing Architecture, Cambridge [Mass.] M.I.T. Press, Massachusetts Institute of Technology, 1962
Szövényi Anna: Lépték és léptéktelenség az érzékelés tükrében, Utóirat 2011/4
szerző
-
Székely Dóra
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
-
Dr. Pálfy Sándor
egyetemi tanár, Urbanisztika Tanszék
