Hely, udvar és tér. / Vernakuláris építészet és modernizmus Észak-Afrikában
Hely, udvar és tér.
Vernakuláris építészet és modernizmus Észak-Afrikában
Tanulmányunk témájául az észak-afrikai Maghreb régió, valamint a Nílus-völgy sajátos vernakuláris és modern építészetének átmeneti tereit választottuk: az udvarokat, kerteket, ezek fő szervező-szerkesztő elemeit, visszatérő motívumait és fő karakterelemeit.
Az átmeneti terek nem csak kompozíciós szempontból lényeges elemei az arab világ, különösen Afrika és a Mediterráneum építészetének. Vizsgálatuk során számos értelmezési lehetőség merül fel az objektív esettanulmányoktól a hiedelemvilág szimbólumrendszerén át a környezeti összefüggésekig.
Mi minden rejlik egy ilyen térben? A lehetőségek száma szinte végtelen: két világ találkozása? Átmenet profán és szakrális között? Szimbolika? A hitvilág rendszerének leképeződése? A tér rituális felépítésének szükségszerű része? Vagy elsődlegesen a klimatikus viszonyokra adott ősi válasz?
A vizsgálatunk alapjául szolgáló helyszíneket széles spektrumú szempontrendszer szerint elemezzük, figyelembe véve vallási, filozófiai, mitológiai, ontológiai és objektív, a fizikai részletekre is kiterjedő kutatást. Az épített tér adta spirituális világ összevetése az ezt létrehozó alkotóelemek kompozíciójával, anyagával, forma- és színvilágával adja a teljes térélményt.
Esettanulmányaink – kisszámú történeti példa mellett – elsősorban olyan modern és kortárs alkotások, melyek a helyi hiedelmeket, tradíciókat, és környezeti tényezőket nem csupán tiszteletben tartják, hanem ezek kortárs-korszerű felfogásával valóban újat tudnak hozni az építészetbe. Ezekben a terekben érezhető a hely eredetisége, misztikussága, egyedülálló hangulata, az építészeti eszköztár regionális, helyidentikus karaktere. Iparosodott, felgyorsult világunkban az ilyen tulajdonságokkal bíró helyszínek hatalmas értéket képviselnek. Felvetjük a kérdést, a modern és kortárs építészet miként használja a tradicionális elemeket, hogyan érvényesülnek a megismert tértípusok és térkonstrukciók a klasszikus modern és mai megoldásokban. Alapvető kérdés, hogy hogyan szolgálhatnak ezek mintaként a jövő építészete számára? Vagy a vernakuláris alapú kortárs megoldások csak izolált, jövőbe nem mutató esztétizáló kísérletek maradnak?
Szakirodalmi referenciák:
Andrea, Dúll. A környezetpszichológia alapkérdései: Helyek, tárgyak, viselkedés, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2011.
Antoni, Folkers. Modern Architecture in Africa, Amsterdam, SUN Architecture and Author, 2010.
Ferenc, Cságoly. Három könyv az építészetről: Hasznosság, Budapest, Akadémia Kiadó, 2014.
Henri, Stierlin. Iszlám művészet és építészet, Pécs, Alexandra Kiadó, 2003.
Hattstein, Delius (szerk.). Iszlám építészet és művészet, Budapest, Vince Kiadó, 2005.
Mircea, Eliade. A szent és a profán, Budapest, Európa Kiadó, 1999.
Recherches et d’Etudes sur le Proche Orient. L'habitat traditionnel dans les pays musulmans autour de la Méditerranée, Paris, Institut français d'Archéologie orientale, 1988.
Fathy, Hassan. Architecture for the Poor: An Experiment in Rural Egypt, Chicago, University of Chicago Press, 1976.
Hamid, Ahmad. Hassan Fathy and Continuity in Islamic Arts and Architetcure. The Birth of a New Modern, Cairo, The American University in Cairo Press, 2010.
szerzők
-
-
Tibai Friderika
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
