budapEST
Rengeteg szépirodalmi műben, képzőművészeti alkotásban megjelenik az éjszaka ábrázolása, mint egy misztikus, sejtelmes, varázslatos másik világ, gondoljunk csak Kosztolányi Hajnali részegség című versére, vagy van Gogh csillagos éjszaka című képére. De vajon hogyan lehet megjeleníteni kortárs eszközökkel a mai budapesti éjszaka különleges, szürreális atmoszféráját, ahol gyakorlatilag bármi megtörténhet? Aki elindul az éjjeli utcákon elveszik a valóság és képzelet határmezsgyéjén. A fények játéka, a tükröződések, az emberek sötét alakja, a furcsa zajok egyfajta illúziót keltve mind egy álomszerű világba kalauzolnak minket.
„Éjszaka minden szebb. Éjszaka a világ csak félig látszik, a többit meg hozzáképzelheted”
(Silvano Agosti)
„Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek”
(Edgar Allan Poe)
„Némelykor bizonytalanság tölti be lelkünket, és éjjeli sétákra, bolyongásra csábít a csillagok
fényében. A fiatalság folyton valami csodára vár. Ezért bolyong éjszaka szívesen, cél nélkül.”
(Victor Hugo)
Én egy olajfestmény elkészítésével szeretném a pesti éjszaka hangulatát megörökíteni, ami elénk tárja az éj talányos, valóságtól elrugaszkodó képeit. A festmény hagyományos technikával készül, farostlemezre, olajfestékkel. Elképzeléseim a szürrealista és modern festők inspirációja által születtek, az éber tudatállapotot háttérbe szorításával, az éjszaka eljöttével, mikor a világ szavai elhalnak és az ember lelke lát.
szerző
-
Fehérvári Tekla
építészmérnök
nappali
