Tájpont
Tájpont
A Somló-hegy magányos tanuhegyként emelkedik a Kisalföld sík vidéke fölé. Már messziről felismerni különleges alakját. A környékén fontos szerepet tölt be a szőlőművelés, és a borászat, ami sok borkedvelőt vonz ide.
A hegyet kettőség jellemzi. A hegy lábánál fekvő lankásabb részén az ember uralkodik saját földjén, nap mint nap műveli birtokát, kultúrtájban él. Ám a hegytetőn, a természet világába csak látogatóként térhet be, ahol az ott honos élővilág szabályai szerint zajlik az élet, az ember csak megfigyelő a tájban. Ahogy elindul Somló ösvényein, tanácstalanná válik, elveszik figyelme a sűrű erdő, és a sokféle emlékhely közt. Mind a várromból, mind a kopár rétről páratlan panoráma nyílik elé, ahonnan az egész térség belátható. Szükségtelenné válnak a szó szoros értelmében vett kilátópontok.
A kilátást magától érthetően mindenki észreveszi, de önkénytelenül figyelmen kívül hagyja magát Somlót. A munkánk támpontokat, utat mutat a túrázóknak egyfajta jelrendszer segítségével, mellőzve nagy léptékű építészeti beavatkozásokat. Felhívja a figyelmet egy-egy érdekes részletre, megmutatja az értékeket, a történelem még felfedezhető emlékeit. Ezek az iránypontok egyben vezetik a turistákat, és lehetőséget adnak a természet valódi megélésére.
„A természet élménye mindig így kezdődik: egy pillantással. Aztán sok minden történik. Csak a vége ugyanaz minden ilyen élménynek: valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság vesz erőt rajtunk; a látott dolgok körvonalai megbizonytalanodnak és a szemünk elégedetlenül elfordul róluk.”
MARSOVSZKY Miklós 1926. Természet és kép. in: Nyugat (1926), (forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm ; utolsó letöltés: 2016. szeptember 22.)
Kép: Koncepció absztrakt ábrázolása//saját grafika
szerzők
-
Baldauf Anna
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Ulbert Mónika Zsuzsanna
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
