Regisztráció és bejelentkezés

Eljövendő régmúlt

Egy elhagyott, ám szerkezetileg jó állapotban lévő épületbe az első lépés mindig izgalmakkal és rejtelmekkel van tele. Mi vár az ajtó mögött, változott-e az eredeti funkcióhoz képest a használata, egyáltalán van-e élőlény ami rátalált?

Mezőhegyes és vidéke rengeteg ilyen építménnyel van megáldva, 53 műemléknek nyilvánított létesítmény, ebből 7 db silótorony áll a település környékén. Ezek a mezőgazdasági épületek mára már teljesen üressé váltak, kiestek az emberek perifériájából. A mezőváros központjába lakótömböt építettek, ezáltal még inkább kettéválasztva az amúgy is szétrobbanó közösséget városiasodó és falusi létre. Hatalmas potenciállal rendelkező település, rosszul kihasznált adottságokkal, mint például a hely központjában álló kultúrház ahol a főbb alkalmak kerülnek megrendezésre.

Egy olyan település a feladat tárgya, ami egy évszázaddal ezelőtt még virágzó mezőgazdasági központ volt. Erre utal a számlálhatatlanul sok mezőgazdasági ingatlan. Ennek a helynek van múltja, mégpedig ezekben az épületekben. Kézenfekvő azt feltételezni, hogy a jövője is bennük van. Jelenje viszont, ha van is, nem túl fényes. Sem a városnak, sem az épületeknek. A lakosság folyamatosan csökken, rengeteg a munkanélküli, illetve valódi gazdasági értéket nem teremtő közmunkás, a mezőgazdasági épületek pedig érintetlenül állnak évtizedek óta.

Jól irányzott beavatkozásokkal e két problémát egyszerre lehetne orvosolni. Építészeti eszközökkel közvetlenül nem tudunk hatni a gazdaságra, de közvetetten igen:

„A lehetőségekhez mérten segíteni kell a piac növekedését, aminek két területe van: a belső piac növelése (a lakosok számának növelése, az idegenforgalom erősítése), illetve segíteni kell a marketinget (arculatteremtés).”

– részlet: Mezőhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Identitást adva a helynek képesek lehetünk gazdasági, és ezzel párhuzamosan társadalmi fejlődést előidézni. Programunk részeként élettel szeretnénk megtölteni a területet. Mivel ehhez hosszú évek türelme és folyamatok egymásra rétegződése kell, az ütem első felütése a mezőgazdaság fellendítése lenne. Ebben van a legnagyobb lehetősége a környéknek, hogy ismét virágozzon. Ez a fenntarthatóság, a gazdasági fellendülés, és a közösségi tevékenységek motorja lehetne.

Mivel az elsődleges cél a helyiek életét felpezsdítő hasznos létesítmények kialakítása, nem szándékunk pusztán turistacsalogató látványosságokká alakítani őket. Ugyanakkor a hasznosság teljesülésének mellékterméke lehet a kíváncsi szemek odavonzása és a hely szimbólumává, ikonjává válás.

Miként kerülhetnének vissza a vérkeringésbe ezek az épületek? Milyen módon vehetnék használatba a helyi lakosok? Hogyan lehetséges az infrastruktúra célszerű kialakítása közönség számára, hogy akadályok nélkül könnyen elérhetővé váljon számukra? Hogyan kerülhető el az öncélú építészkedés és valósíthatóak meg a létező szociális és gazdasági problémákra adott releváns válaszok?

csatolmány

szerzők

  • Erhardt Panna Sára
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Pénzes Ábel
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Kiss Dávid
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Terbe Rita
    egyetemi adjunktus, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék
  • Dr. Vasáros Zsolt
    egyetemi docens, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék
  • Dr. Bartók István
    egyetemi docens, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék