Az épületfizikai szemlélet és méretezési eljárások fejlődése a lapostetők tervezésében, 1945-től a rendszerváltásig Magyarországon

Épületfizikai szempontból a lapostetők fejlődését és méretezési gyakorlatának változását alapvetően három tényező határozta meg. A felhasználható anyagok minőségi és mennyiségi változása. Az energetikai követelmények lépcsős, de tendenciózus szigorodása és az épületfizikai ismeretek fejlődése. Ezen tényezők együttesen tették szükségessé a szerkezetek méretetési módszereinek változását.

A dolgozat foglalkozik az energetikai követelményeket meghatározó változókkal, többek között az energia árak és az infláció viszonyával és a lakossági fűtési energia portfólióban kimutatható tendenciákkal.

A korszak kiviteli terveiben megjelenő csomópontokon és rétegrendeken keresztül próbál meg vázlatos képet adni a felhasznált anyagok fajtáiról és azok alkalmazási módszereiről, és megpróbálja utolérni az épületfizikai gondolkodásmód fejlődésének hatását e szerkezetcsoport fejlődésének történetében.

A méretezési gyakorlat változását a korból kiválasztott, saját napjaiban általánosnak számító rétegrendeken és az adott kortól a napjainkig használatos különböző méretezési módszerek szemüvegén keresztül vizsgálja.

szerző

• 
  Szűcs Imre Ferenc
  építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Bakonyi Dániel
  tudományos munkatárs, Épületszerkezettani Tanszék