Hőszigetelések természete, elmélet és realitás
Napjainkban, mint minden más ipari termék tekintetében, a hőszigetelések területén is egyre szélesebb a választék, mely egy bizonyos szempontból kimondottan kedvező, hiszen minden épület más, így az igények is igen széles skálán mozognak és így lehetőségünk adódhatna minden szituációban a legoptimálisabb termék kiválasztására. A hőszigetelő anyagok diverzitása azonban mára túlzott méreteket öltött ahhoz, hogy valóban megismerhessük mindet és kiigazodjunk az egyes anyagjellemzők közti különbségek terén.
A problémát tetézendő, a gyártók által deklarált termék paraméterek laboratóriumi körülmények között kerülnek meghatározásra, tehát ezek gyakran nem a valós igénybevételeket és az általuk kiváltott válaszreakciókat tükrözik. A teljesítmény elvű tervezés során ez elfogadhatatlan, hiszen nem a beépített állapotban fennálló értékek és jellemzők alapján választunk, méretezünk. Ez pedig az egyre szigorodó hőtechnikai követelmények mellett egyre komolyabb problémává válik.
Célunk, hogy főként tanácstalan pályakezdő társaink, de a szakma tapasztaltabb művelői is reálisabb képet kaphassanak hőszigetelő anyagok viselkedéséről, ezáltal segítve őket abban, hogy építéshelyszíni követelményekre beépített állapotú teljesítmény alapján adhassanak műszaki választ. Egyfajta adatbázis létrehozásán dolgozunk, melynek kezdeti lépéseként kiválasztunk 7 különböző típusú hőszigetelést a leggyakrabban alkalmazott és legismertebb anyagok közül. Ezek vizsgálata általános képet mutat majd a hő-és UV állóságukról, terhelhetőségükről, alakváltozásukról, bedolgozhatóságukról, páraáteresztő képességükről. A későbbiekben pedig szeretnénk tovább kutatni, a rendszert tovább bővítenénk, főként a legkorszerűbb, kereskedelmi forgalomba még nem hozott anyagokkal, mint például a fahab, aerogél, vagy a már megtalálható, de nehezen beszerezhető vákuum hőszigetelő panelekkel (VIP technology).
Tervezésre alkalmas adatok nyeréséhez helyszíni szituációkat modellezünk a kísérleteink során, melyek nemcsak a beépített, végső állapotbeli, hanem ami legalább annyira fontos, építés közbeni hatásokat is szimulálnak. A kezelt anyagokat (három különböző keménységű kőzetgyapot, XPS, EPS, grafit tartalmú EPS, fagyapot) „roncsolásos” és szerkezetükre módosító hatással nem bíró vizsgálatsorokon vezetjük át. Tűző napon történő esetleges alak, szín és állagváltozásukkal, valamint felületi hőmérséklet változásukkal foglalkozunk, a mintákat vízbe mártjuk és nyomásvizsgálatnak vetjük alá, melyet összehasonlítunk a száraz állapotbeli összenyomódással, az eláztatott darabok tulajdonságait fagyás-olvadás periódusok vonatkozásában elemezzük, kezeletlen minták páraáteresztő képességét hideg és meleg közegben is teszteljük.
A kísérletek és mérések eredményét értékelve, elemezve egy segédanyagot bocsátunk közre, hogy a hőszigetelések komplex témaköre könnyebben átláthatóvá váljon.
szerzők
-
-
Polgár László
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Dr. Fülöp Zsuzsanna
egyetemi docens, Épületszerkezettani Tanszék
