A passzívház és a közel-nulla energiaigényű épület követelményrendszereinek összehasonlítása

Napjaink egyik legdivatosabb alacsony energia-felhasználású épülete a passzívház, amely szerkezeti adottságaival képes elérni a meglehetősen alacsony fűtési hőigényt, és károsanyag kibocsátást. A passzívház növekvő népszerűsége a világszerte emelkedő energiaárakkal hozható összefüggésbe.

Magyarországon, ahogy az Euróba Unió más országaiban is, folyamatosan szigorodnak az épületekre vonatkozó energetikai előírások. Az energetikai jogszabály legújabb módosítása már tartalmazza a 2021-től minden új építésű épületre kötelezően betartandó közel nulla energiaigényű követelményszintet. A közelmúltban publikált, épület-energetikai témákkal foglalkozó cikkek tanulmányozásából kiderült, hogy az alacsony energiafogyasztásra, illetve a passzívházak terjedésére kiemelt figyelmet fordítanak világszerte.

Ezen dolgozat célja a passzívház-kritériumok, illetve a magyar jogszabály szerinti közel nulla energiaigényű épület összehasonlítása egy példaépület segítségével.

A számításokhoz egy passzívház-tervező programot, illetve egy épület-energetikai számításokhoz használt programot vettem igénybe. Az összehasonlítás során bemutatom a két követelményrendszer elvi és gyakorlati különbségeit, valamint a mintaépület energiafelhasználásában mutatkozó számszerű különbségeket.

szerző

• 
  Horváth Bence
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Baráth Géza
  tudományos segédmunkatárs, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék