KINCS-TÁR

KINCS-TÁR

Szerző: Balogh Vivien Liliána, Fridrich Donát

Konzulens: Árva József DLA, egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék

A Somló-hegy a történelem rétegesen öltöztetett tája. Ha „Kincsek-ről beszélünk, e sokszínű helyszínen mindenki megtalálhatja a saját érdeklődési körének fontos értékeket. Akik a természet csodáit és nyugalmát keresnék fel, azok számos turista útvonal közül válogathatnak, melyeket gazdag állat-, és növényvilág jellemez. A gasztronómia szerelmeseinek is bakancslistás helyszín, melyet a magyar konyha újragondolása és változatos elkészítési technikája varázsol színessé. A legnagyobb hangsúlyt a borturizmus kapja Magyarország legkisebb borvidékeként; más bortermelő helyszínekkel ellentétben a talaj összetétele nagyban növeli a belőle készült borok minőségét, és aki ide látogat, valóban úgy véli, hogy felfedezhette benne az „igazságot”.

Az igazság azonban mélyebben is rejtőzhet, mint gondolnánk. Ha kicsit mélyebbre ásunk –akár a talajban is-, akkor számos leletet találhatunk, melyek az itt élt emberek és népek történeteit mesélik el és őrzik emlékeiket. A legelső megtelepülők nyomaira a Somló-hegy délnyugati oldalán, a bazaltoszlopok közelében, a Szent Margit-kápolnától délre fekvő fennsíkon találtak rá. Az újkőkorban itt élt emberek faszerkezetű, paticsfalú házakban laktak, ismerték a földművelést, állattenyésztést, fazekasságot és számos lelet került elő még az évek alatt, főként a szőlőművelésnek köszönhetően, mely évszázadok óta összeköti a nemzedékeket. A terület fénykorát a bronzkor végén élhette, ekkor számos nép haladt keresztül a Kárpát-medencén, vagy telepedett épp le, így nyomot hagyva a ma ismert Somló-hegy területén. A napjainkban előkerült unikális bronzkori leletek az archeológusok számára is kifejezetten értékessé teszik a területet. Ezen leleteknek köszönhetően született döntés a terület tervezett régészeti kutatására.

A tudományos felfedezések megelevenítik a múltat, ezzel életre hívva a helyet. Mai álláspont szerint – a történelem ismeretében – még számos felszín alatt rejlő érték várja, hogy megtalálják, ezért fontos lenne több helyszínen is feltárásokat végezni.

Célunk, hogy ezen feltárások lehetőségét megkönnyítsük és védőépületeket helyezzünk el a feltárandó területek fölé, ezzel védve a felszínre kerülő történelmi értékeket. Mivel az ásatási helyszínek területi lefedettége napról-napra változhat, így egy moduláris rendszerben alkalmazható, sorolható, tartósan-ideiglenes építményeket szeretnénk létre hozni, mely az előkerült romok funkcionális védelme mellett építészeti részleteivel, anyaghasználatával is illeszkedik a természetközeli környezetbe.

Mivel a turizmus élénken fejlődik a Somló-hegyen és környékén, így fontosnak tartjuk azt is, hogy az idelátogatók betekintést nyerhessenek a múlt titkaiba, megismerjék a feltárások mikéntjét és azok eredményeit. Szeretnénk, ha a védőépület nem elzárt területet jelentene azok számára, akik a hegyre látogatnak, hanem a megismerés színtere is, így az eredeti védő funkció gazdagítását mindenképpen fontosnak tartjuk.

Úgy véljük, hogy TDK kutatásunkkal teret biztosítanánk a feltárási folyamatok minőségi elvégzéséhez, miközben megőriznénk a nyitottságot Somló más „Kincsei” felé is.

szerzők

• 
  Balogh Vivien Liliána
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Fridrich Donát
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Árva József
  Egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék