A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér városépítészeti vonatkozásai és fejlesztési lehetőségei
A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a főváros és egész Magyarország elsőszámú légikikötője, egy hely, ami minden álomutazás első állomása, valamint a búcsú, a találkozás és a viszontlátás helyszíne. A repülőtér gyakorlatilag egy kisebb város, területe 15 négyzetkilométer, saját tűzoltósága, légirendőrsége és úthálózata van, valamint az üzemeltetéséhez kapcsolódó cégek és vállalatok 155 000 embert foglalkoztatnak, ezzel pedig jelenleg a negyedik legnépesebb magyar város lenne Budapest, Debrecen és Szeged után.
Kutatásom témáját a repülés iránti szeretetem és a repülőtér-vezérelt városfejlesztések iránti érdeklődésem adták. John D. Kasarda 2011-ben kiadott Aerotropolis című könyvében részletesen ír arról, hogy a 21. századi városfejlődés egyik mozgatórugója a repülőtér lesz, csakúgy, mint a vasút és az autó megjelenése volt sok-sok évvel ezelőtt. Megszületett az Airport City és az Aerotropolis fogalma. Az utóbbi években a repülőtéren sorozatos fejlesztések történtek és egy olyan úton indult el a repülőtér, aminek köszönhetően évek múlva elérheti az Airport City állapotot. Ez az utasforgalom jelentős növekedése és a repülőtéri régió gazdaságának fellendülése mellett azt is eredményezné, hogy a ferihegyi repülőtér lehetne Kelet-Közép-Európa legnagyobb légiáru-kezelő központja.
Dolgozatomban megvizsgálom és összehasonlítom a budapesti repülőtér utas- és teherforgalmi területeit, mindezt a kapcsolódó szakirodalomra és szakemberek interjúbeszélgetéseire alapozva. Miként működnek az utazóközönség által jól ismert részei a repülőtérnek és milyen infrastruktúra szükséges ahhoz, hogy az árukezelés és logisztika problémamentesen és hatékonyan működhessen? Melyek azok a fejlesztések, amelyek mindkét oldalt erősítik és hogyan tud ez hálózatszinten működni? Létrejöhet-e a vállalatok és a helyi kormányzati szereplők összefogásával egy logisztikai klaszter a repülőtér környezetében?
A feldolgozott szakirodalom és az interjúbeszélgetések segítettek a repülőtér jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek feltérképezésében. Az interjúk tagolják, színesítik és dinamikát adnak a szövegnek, illetve egyfajta visszatérő elemként segítik a megértést és kiegészítik a dolgozatomat. A legfőbb célom ezzel a kutatással az, hogy kidomborítsam, milyen további beavatkozások szükségesek ahhoz, hogy a budapesti repülőtérből Airport City válhasson, valamint rávilágítsak a logisztikában és teherforgalomban rejlő fejlesztési lehetőségekre.
Legfontosabb hivatkozások:
KASARDA John D.: Aerotropolis: The Way We'll Live Next (Farrar, Straus és Giroux, 2011)
GÜLLER Mathis és GÜLLER Michael: From Airport to Airport City (ARC, 2001)
SHEFFI Yossi: Logistics Clusters (The MIT Press, 2014)
SOÓKI-TÓTH Gábor: Jövőtervezés a Budapest, Liszt Ferenc Repülőtér térségében (2018)
SZÁZADVÉG Gazdaságkutató Zrt.: A Budapest Airport és térsége fejlesztésének makrogazdasági hatásai (kutatási jelentés, 2017)
szerző
-
Merza Gábor
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulensek
-
-
Klaniczay János
doktorandusz, Urbanisztika Tanszék
