Budai villaépületek átalakulása - a Rózsadomb vizsgálata

Absztrakt

Budai villaépületek átalakulása - a

Rózsadomb vizsgálata

A társadalmi változások gyakran épített környezetünk használatának, illetve a használati igényeknek a változását is okozzák. Városaink növekedésének következtében egyben új belső határok képződhetnek, melyek gyakran újraértelmezik egy-egy terület városon belüli szerepét, helyzetét. Hasonló jelenség játszódott le Budapest hegyvidéki zónájának bizonyos részein a múlt század során, melynek nyomai ma is intenzív jelenléttel bírnak. Felmerülhet a kérdés, hogy az adott, megváltozott szituációhoz hogyan „alkalmazkodnak” az épületeink, avagy mi hogyan alkalmazkodunk a meglévő épületállományhoz, hogyan őrizzük meg örökségünk fizikai megnyilvánulását.

Dolgozatom fókuszában a Rózsadomb mai megítélésének, a történeti és a modern házainak, a jelen közlekedési- és úthálózata által alkotott együttes szövet élhetőségének vizsgálata áll. A villaépületek átalakulási folyamataival, a (bel)városi villaépítészet tovább élésével foglalkozom, mivel a régen egy család által lakott épületek mai formájukban legtöbb esetben társasházként üzemelnek.

A jelenséget konkrét példákon keresztül mutatom be. Összevetem, hogy milyenek voltak régen, hogyan éltek bennük, és ezzel szemben mit nyújtanak ma, hogyan használják őket most. Az összehasonlításokhoz és további elemzésekhez levéltári dokumentumokat, felméréseket veszek alapul. A feltárt folyamatokat összevetem a jelenlegi társadalmi helyzettel, a lakók lakhatással kapcsolatos elvárásaival. Ezek alapján teszek megállapításokat.

Vizsgálom, hogy a jelentős belső és gyakori külső átalakításon átesett házak építészeti értéke, eredeti állapota mennyire maradt fenn, illetve azokhoz mennyiben társul hozzá olyan új réteg, ami már a mi századunk, a jelen lenyomata.

Kérdés, ezek az átalakítások mennyire voltak racionálisak, vajon élhető, komfortos lakások keletkeztek?

Kérdés továbbá, a jelenlegi épületállomány és a piaci viszonyok, itt, a Rózsadombon képesek-e biztosítani azt a mennyiséget és minőséget, amire itt, a 21. századi Európában szükség van?

Vajon, ezekből a villaépületekből kialakított lakások egy ilyen, már-már nívósnak nevezhető környéken versenyképesek tudnak-e maradni kortárs szomszédaik mellett, melyeket már a tervezés pillanatától kezdve társasházaknak szántak?

Kutatásom során arra a következtésre jutottam, hogy építészetileg képesek lehetnek minderre, azonban ez általában további és sok esetben nagyobb mértékű beavatkozásokat igényel. Mindazonáltal képviselnek egy olyan értéket, ami egyedi és megmásíthatatlan.

Felhasznált szakirodalom:

Körner Zsuzsa, Városias beépítési formák, bérház-és lakástípusok (Budapest: TERC, 2010)

Tóth Zoltán, A települések világa (Pécs: Ponte Press kiadó, 2000)

Budai Polgár 2008/1 lapszám 18-19.o., Mediterrán hangulat a Rózsadomb lábánál

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.budaipolgar.hu/data/cms80205/BP2008_01.pdf

utolsó letöltés sátuma: 2023.10.19.

szerző

• 
  Vigh Diána Viktória
  Tervező-építészmérnök MSc (angol nyelven)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

• 
  Dr. Wettstein Domonkos
  egyetemi adjunktus, Urbanisztika Tanszék