Regisztráció és bejelentkezés

Város(újra)tervezés

_MOTIVÁCIÓ

Településeinknek újra és újra különböző krízishelyzetekkel kell megküzdeniük, ám ezek a váratlan szituációk sokszor régóta halogatott problémákat helyeznek a nagyító alá. 2022-re a COVID-19 kifejezés úgy, mint a pandémia és a karantén közömbössé váltak. Minden ember megpróbálja elfelejteni milyen nehézségekkel járt ez az időszak. Sokan azonban arról is megfeledkeznek, hogy a városi élhetőséget pozitív irányba elmozdító intézkedések is születtek, mint például a nagykörúti kerékpársáv kialakítása és a rakpart gyalogosoknak-kerékpárosoknak való megnyitása. De vajon szükség volt-e ezekre az intézkedésekre, vagy teljesen felborították a város életét? Budapest városi működésének változásait vizsgáljuk a COVID-19 időszak alatt és után, amely intézkedések érintették a városi terek és a gyalogos, illetve kerékpáros forgalmi rendszerek újragondolását, valamint népszerűsítették a zöld területeket.

_CÉLKITŰZÉS

A kutatás célja, hogy választ keressünk arra, miért van szükség egy krízishelyzetre, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb legyen a városunk? Milyen elemei vannak a fenntartható városnak, amelyek a COVID alatt bevezetett intézkedések révén váltak elérhetővé Budapesten? A város léptékű beavatkozások közül mik maradtak meg a járvány után is és mik azok, amiket teljesen felülírtak a városi folyamatok?

_KUTATÁS

Budapesten és külföldi nagyvárosokban 2019 március után megvalósult városépítészeti projekteket kutatjuk, hazai és külföldi szakmai és tudományos folyóiratok, statisztikák, illetve szakirodalom alapján. Az elemzett beavatkozásokat a fenntartható város irányelveivel hasonlítjuk össze különböző szempontok szerint.

_ELVÁRT EREDMÉNYEK

A krízishelyzetek – negatív hatásaik mellett - olyan régóta várt folyamatokat is elindítanak, amelyek hozzájárulnak a fejlődéshez, de lehet-e ezeket valahogy előre tervezni? Egy fenntartható, „15 perces város” könnyebben alkalmazkodik a pandémiához vagy más krízishelyzetekhez? Vajon a következő krízishelyzet, az energiaválság mennyire és hogyan fogja befolyásolni az épített környezetünket? A kutatás ezekre a kérdésekre keresi választ elsősorban azzal a céllal, hogy a kívánt átalakulások tervezhetőbbek és kiszámíthatóbbak legyenek.

_FELHASZNÁLT FORRÁSOK

Ka Yan Lai, Chris Webster, Sarika Kumari, Chinmoy Sarkar, The nature of cities and the Covid-19 pandemic, Current Opinion in Environmental Sustainability, Volume 46, 2020, Pages 27-31

Budapest Restart, az alábbi linken elérhető: https://restart.budapest.hu/

Sepe, M. Covid-19 pandemic and public spaces: improving quality and flexibility for healthier places. Urban Des Int 26, 159–173, 2021

Sara Eltarabily and Dalia Elgheznawy: Post-Pandemic Cities - The Impact of COVID-19 on Cities and Urban Design, Architecture Research, 2020

csatolmány

szerzők

  • Heiner Anita
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Szerényi Anett
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulensek

  • Dr. Szabó Árpád
    Egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék
  • Dr. Fonyódi Mariann
    egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék

helyezés

II. helyezett