Variációk egy DéliRE

Variációk egy DéliRE – egy pályaudvar jövője funkcióvesztése után

Mi lesz a Déli pályaudvar sorsa? A Délit a Nyugatival összekötő vasúti alagút megépülésével a vágányok helyén új városrész létesül, az ikonikus fejépület jelenlegi funkcióját elveszti, félő, hogy bontásra ítélik. Célunk, hogy bemutassuk, milyen értékek rejlenek a modern épületben, alternatívákat mutassunk annak jövőbeli felhasználására.

A Kővári György által tervezett, 1977-ben átadott Déli pályaudvar felvételi épülete letisztult tereivel, funkcionális alaprajzával a kor egyik meghatározó modern alkotása. A forgalmas közlekedési csomópontban helyet foglaló épület formaképzésével rendező, feloldó hatással bír, szoborszerűen jelenik meg az összetett városszövetben. Átadásakor emberi léptékű terekkel, süllyesztett, a forgalomtól védett „gyalogos fórummal” rendelkezett, melyek a városi forgatagban pillanatnyi megállást nyújtottak. Mára azonban az eredeti architektúrára különböző rétegek rakódtak, a nagyvonalú tereket árusok építményei szűkítik, a korábban impozáns pénztárcsarnok kihasználatlan, a siető tömeg inkább kellemetlennek találja a zegzugosnak tűnő épületrendszert.

Dolgozatunkban a Déli jövőjét vizsgáljuk – annak funkcióvesztése után – egy általunk kidolgozott speciális tervezési módszertan alkalmazásával. Az építészeti beavatkozás mélysége és a funkcióváltás léptéke alapján három különböző szcenáriót vizsgálunk, melyekben az időbeliség is nagy szerepet játszik. Ezek a lehetőségek akár egymást követve, kiegészítve is létrejöhetnek, így illeszkedve a vágányok helyére épülő városrész aktuális állapotához. A Déli épülete minden esetben szerves részét képezné az átalakuló városrésznek, közösségformáló funkciókkal rendelkezne. A legkisebb beavatkozás során az épület eredeti állapota állna helyre, az oda nem illő elemektől megtisztított, nyers tereit közösségi funkciókkal lehetne belakni. Ezt továbbfejlesztve már nagyobb léptékű építészeti beavatkozásokkal komplexebb funkcióknak is teret adhat az épület, például szintén a közösségi életet pezsdítő alternatív kereskedelmi formáknak. A városrész teljes megépülésével akár annak arculatához illeszkedve, a városi zöld és kék infrastruktúrába bekapcsolódva teljesen új életet kaphatna az épület megfelelve a növekvő környezeti elvárásoknak, mégis emlékeztetve egy másik kor építészetére. A vizsgálatainkat, vízióink bemutatását valós makettek segítségével végezzük, ezzel is hangsúlyozva, megismerve az épület különleges térrendszerét, egyedülálló formavilágát. A modellek összehasonlításával bemutathatóvá válik, hogy az épület jól kitalált tömeg és térstruktúrája a környezeti helyzet változásával, ahhoz alkalmazkodva is képes új funkciókat befogadni, szerkezete, terei rendelkeznek olyan fejlesztési potenciállal, amely a jövő kihívásai között is képes helyt állni.

Célunk, hogy bemutassuk a Déli épületének értékeit, felvázolt lehetőségeink közelebb hozzák az épületet a közösségekhez, hogy az átalakítások alatt és a végső beavatkozás után is szerves részét alkossa a városszövetnek, a közösségformálás tere lehessen.

Források:

Magyar Építőművészet (1978), 27. évfolyam 1-6. szám, 12-15.oldal

Ray Lucas, Raymond Lucas (2016): Research Methods for Architecture

szerzők

• 
  Szalay Kata Csenge
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Hegedűs Benedek Bence
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Wettstein Domonkos
  egyetemi adjunktus, Urbanisztika Tanszék