Tagoltság és egység a városban

Tanulmányunkban az épített környezet észlelésével foglalkozunk. Az ember az észlelés folyamata során tapasztalja és értelmezi környezetét. A látványt legkönnyebben úgy tudjuk megérteni, ha csoportokra, egységekre bontjuk. A látottak rendszerezését, tagolását mi a pszichológia szempontjából vizsgáljuk. Építészet és pszichológia kapcsolatával az előző félévben egy egyetemi tantárgy keretén belül kezdtünk el foglalkozni, ekkor keltette fel érdeklődésünket a téma.

A dolgozatunk első felében a pszichológia észleléssel kapcsolatos alapfogalmait fordítjuk le az építészet nyelvére. A látvány egységekre bontását építészeti példákon keresztül mutatjuk be és szemléltetjük. A vizsgálat során rájöttünk, hogy konkrét helyzetekben a környezet észlelésén számos egyéb tényező változtathat. A befolyásoló tényezők alatt mi többek között a természetes fényt, és a szemlélő helyzetét értjük.

A továbbiakban azt tanulmányozzuk, hogy a fényviszonyok és a nézőpont változtatása hogyan alakítja át egy konkrét helyszínről alkotott képünket. Mindez előtanulmányként szolgál ahhoz, hogy hogyan lehet ezeket az elveket, szempontokat az építészeti tervezésbe átvezetni.

A dolgozatunk végén egy tervezési feladaton keresztül mutatjuk be, hogyan vehető figyelembe már a tervezés fázisánál, vagy a koncepció megalkotásánál a látvány egységességének a vizsgálata. Esettanulmányként egy foghíj beépítést választottunk.

szerzők

• 
  Busch Noémi
  építészmérnök
  nappali
• 
  Olasz Krisztina
  építészmérnök
  nappali
• 
  Bircher Nóra
  építészmérnök
  nappali

konzulensek

• 
  Losonczi Anna
  , (külső)
• 
  Jancsó Miklós
  DLA, (külső)